CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lélektől lélekig

1999. október 31., vasárnap 00:00


Szép ajándék 2000. előtt

Több, mint egy nyilatkozat

Szép ajándék 2000. előtt
Több, mint egy nyilatkozat

Pictures from BRF


Október 31-én vasárnap, akik a Bayerische Rundfunk műsorát nézték a televízióban, egyenes közvetítésben láthatták, amint a reformáció napján Augsburgban az Apostoli Szentszék és a Lutheránus Világszövetség képviselői Edward Idris Cassidy bíboros, a Keresztény Egység Pápai Tanácsának elnöke és Ishmael Noko, a Lutheránus Világszövetség főtitkára aláírják az Isten előtti megigazulás teológiai kérdéséről szóló nyilatkozatot. 10.30-kor a katolikus katedrálisból indult a menet az evangélikus Szent Anna templomba.


Először történt meg a Luther Márton által 1517-ben Wittenbergben elindított reformáció óta, hogy a római katolikus egyháznak a Trentóban tartott zsinaton ( 1545-1563) a reformáció központi tanítására vonatkozó kiátkozása és a másik részről az evangélikus egyháznak a hitvallási iratokba foglalt, a katolikus tanításra kimondott kiátkozása ünnepélyesen visszavonásra került. Az ünnepség Augsburg városában Németországban zajlott, azon a helyen, ahol az evangélikusok 1530-ban V. Károly császár elé terjesztették az Ágostai Hitvallást. 1999. október 31-én délelőtt 11 órakor a két egyház képviselőinek együttes ünnepélyes istentiszteletén először mindkét egyház képviselői az Újszövetség szövegeinek felolvasása után beszédet mondtak, majd itt történt meg az aláírása annak a Közös Nyilatkozatnak, amit a Lutheránus Világszövetség és a Vatikáni Keresztény Egységet Előkészítő Főpapi Tanács Közös Bizottsága több év munkája nyomán dolgozott ki az Isten előtti megigazulás teológiai kérdéséről.
A Közös Nyilatkozat leglényegesebb megállapítása: ... "A Lutheránus Világszövetség és a Katolikus Egyház együtt jelenti ki a következőket: Az evangélikus egyházak tanítása, amint ebben a Közös Nyilatkozatban kifejezésre jutott, nem esik a Trentói Zsinat elítélő határozatai alá. Az evangélikus hitvallások elítélő nyilatkozatai nem illetik a Római Katolikus Egyház tanítását, amint az ebben a Közös Nyilatkozatban kifejezésre jutott. "...Együtt valljuk meg: Egyedül kegyelemből, Krisztus üdvözítő munkájába vetett hit által és nem a mi részünkről meglévő bármely érdem szerint fogad el minket Isten és kapjuk a Szentlelket., aki megújítja szívünket és egyúttal fölkészít és felhív a jó cselekedetekre."


A katolikus egyház II. Vatikáni zsinata után már 1967. óta folyik a teológiai párbeszéd Róma és Genf, a Lutheránus Világszövetség és a Katolikus Egyház között. Külön egy dialógus-bizottság készítette el 1986-1994. között a megigazulásról szóló Közös Nyilatkozatot.
A jelenleg munkálkodó, Róma és Genf által kijelölt együttes evangélikus-katolikus bizottság 1993. óta tíz-tíz résztvevővel az egyház apostolisága kérdésével foglalkozik évente egy-egy ülésen, a korábbi Rottenburg-Stuttgarti, jelenleg a Vatikánban dolgozó püspök, Prof. Walter Kasper társelnökletével a Vatikán megbízásából és Harmati Béla evangélikus püspök társelnökletével, a Lutheránus Világszövetség megbízásából.


A Lutheránus Világszövetség és a Római Katolikus Egyház Közös Közleménye

l. Azoknak a megállapodásoknak az alapján, amelyek a megigazulás tanításával kapcsolatos Közös Nyilatkozatban már kifejezésre jutottak, a Lutheránus Világszövetség és a Katolikus Egyház együtt jelenti ki a következőket: "A megigazulás tanításának értelmezése, amint az a Közös Nyilatkozatban megszövegezést nyert, mutatja azt, hogy egyezés van a megigazulás tanításának alapvető igazságaiban a lutheránusok és a katolikusok között (KNY 40.).

2. Hivatkozással a Lutheránus Világszövetség Tanácsának határozatára a Közös Nyilatkozattal kapcsolatban, amely 1998. június 16-án kelt és arra a válaszra, amelyet a Katolikus Egyház 1998. június 25-én a Közös Nyilatkozatra adott, valamint azokra a kérdésekre, amelyek mindkét oldalról felvetődtek, a mellékelt Függelék (Annex) tovább pontosítja azt a megegyezést, amelyet a Közös Nyilatkozatban elértek és világossá teszi, hogy a korábbi közös tanításbeli elítélések nem érvényesek a párbeszéd résztvevőinek tanítására, amint az a Közös Nyilatkozatban kifejezésre jutott.

3. A párbeszéd mindkét résztvevője elhatározta, hogy folytatja és elmélyíti a megigazulás tanításáról szóló bibliai alapok tanulmányozását. Ugyancsak keresik a megigazulás tanításának további közös megértését mindazon túl, amivel a Közös Nyilatkozat és a csatolt Függelék foglalkozik. Az elért megegyezés alapján kívánatos a folyamatos párbeszéd, különösen azokban a kérdésekben, amelyeket a Közös Nyilatkozat maga is említ (KNY 43.), valamint további tisztázás szükséges annak érdekében, hogy elérjék a teljes egyházi közösséget, egységet a különbözőségekben, amelyben a megmaradt különbségek "kiengesztelődnek" és nem jelentenek többé elválasztó tényezőket. Lutheránusok és katolikusok a közös bizonyságtétel érdekében folytatni kívánják ökumenikus erőfeszítéseiket, hogy a megigazulásról szóló tanítást a mai emberek számára érthető nyelven tolmácsolják, korunk egyéni és társadalmi követelményeinek megfelelően.


AZ ALÁÍRÁS EZEN TÉNYÉVEL A KATOLIKUS EGYHÁZ ÉS A LUTHERÁNUS VILÁGSZÖVETSÉG A MEGIGAZULÁSRÓL SZÓLÓ KÖZÖS NYILATKOZATOT A MAGA TELJES EGÉSZÉBEN MEGERŐSÍTI.
Csak remélhetjük, hogy a párbeszéd Isten kegyelmétől kísérve a megosztottság botrányának megszűnéséig folytatódik.


- DI -