CyberPress.Sopron

Dönci írja; - Ebéd után ma ismét kötelező levélírás volt.
Közben Karcsi bácsi hazaérkezett. Amikor délután megjelenik a templomban a mamák között futótűzként terjed a hír; Ferenc atya itthon van. Szinte minden fiú mamája bevonul a sekrestyébe, hogy érdeklődjék; alig lehet kielégíteni őket. Megérkeztek ugyan már az első lapok és levelek, de Istenem, mi ez egy mamának, aki legszívesebben televízión keresztül nézné egész nap a fiacskáját. Drávainé elárulja, hogy ma telefonhoz kérette István, hogy megkérdezze, hogyan érzi magát. Imre később elmondja, hogy István majdnem bosszankodva jött ki a vízbol, amikor a postás a telefonhívót átadta neki. Karcsi bácsi komoly szavakkal próbálja megnyugtatni Pisti mamáját; nem kell féltenie a fiút; jó keekben van, jól érzi magát és csak megzavarja, ha feleslegesen telefonálgat neki.Mint utólag kisül, szavainak nem sok haszna volt. Mindenesetre okos vezetésre vall, hogy a táborozás negyedik napján már a második levelet indítja haza minden gyerek.
Vargányáról ugyan nem érdeklődnek, de az ő mamája sem bánja minden bizonnyal, ha fia egy-egy lappal életjelt ad magáról.

Az egyik krónikás

Pista naplójából; - Délután a nép lement fürödni, csak Pufi és Vargánya maradt fenn sátorőrizni, büntetésből. Az Imrével lementünk a cajokért.(Mint utólag kiderült, Vargánya és Pufi bunyózás és engedetlenség miatt kapta a büntetést. Nagyon helyes, hogyt mindjár a kezdet kezdetén elejét veszik a fiúk minden fegyelmezetlenségének. Ami még örvendetesebb, nem is Imre hozza a büntetést, hanem az egészséges közvélemény. Imrének csak jóvá kell hagynia. A biklikkel megérkezett az összes csomag. A bringáknak jó hasznát vesszük, mert szívesebben megy mindenki ha küldik valahová. Viszont állandó gond is, hogy a sátor mellett már a biciklikre is vigyázni kell.)

Dönci íirja; Szokott időben vacsoráztunk, de Imrének nem volt jó kedve, tábortüzet nem gyújtottunk, hanem helyette a Fulgurt olvastuk. Olvasás közben majdnem az egész társaság elaludt... Persze nem hanglatról volt szó Imrénél. Egyszerűen mindennek van határa. Egész nap teljes felelősséggel résen lenni, gondoskodni minden testi-lelki szükségletről, amellett állandóan jókedvűnek lenni nem gyerekjáték! Nincs, akivel teljesen megossza a felelősséget, nem csoda, ha estére aztán megfájdul a feje. Odahaza Karcsi bácsi állandóan hangtalan imádságban él; csak Imre bírja ki ezt a négy napot!...
Hozzá kell tenni Röfi két őszinte nyilatkozatát is; Mi is teljesen kivoltunk. Az első napok feszültsége csak most jön ki igazában. Előző éjjel eléggé megzavarta az alvást az őrségváltások zaja. A nép idegesebb, nyugtalanabb. Kósiék szülőket várnak. Állandóan erről beszélnek; ez is idegesítő, fájó téma a többieknek.
És Röfi másik, nagyon találó megjegyzése; Zotyi állandóan Imre nyakán volt, egy percig sem tudott pihenni miatta. Ezek után igaz is; nem kell minden nap tábortűz, mert megszokottá és köznapivá lesz... Az esti ima azért rninden este megvan. Imre az előimádkozó, nagyon okosan úgy rendelkezik, hogy holnap - elsőpéntek és esti mise lévén csak 8 órakor lesz az ébresztő. Hadd pihenjen a nép! S a jelek szerint nincs is kifogása ellene senkinek.