|
Az őszinteség tábortüze folytatódik I. Két hét csoda (33.rész)
Mikit kihagyjuk, mert ő csak félidőt volt velünk, azért Ketya következik.Őbenne tetszett, hogy hazai szokásától eltérően nem volt igényes, nem szolgáltatta ki magát másokkal és megértette a tábor törvényeit. Minden jó tréfában, trükkben benne volt, jól beleilleszkedett a közösségbe, olyanokkal is megszerettette magát, akik odahaza bizony nem nagyon kedvelték. - Nem tetszett, hogy a közös munkában sokat kritizált és a két Kósival eléggé nehezen fért össze. Odahaza őt nagyon kényeztetik és ennek a terhét viselte a tábor elején, amikor sok napirendi pontról lekésett. Általában hajlamos a kényelmességre, lustálkodásra, a dolgok könnyen-vételére. Nagyon önállótlan is, bár itt próbált segíteni magán. Odahaza neki is többet kell elvégeznie maga körül önállóan, vigyáznia kell arra is, hogy otthon is minden pajtásával úgy viselkedjék, amint itt a többséggel.  Rólunk szól a tábortűz Pufi ott fekszik Ketya és Vargánya között. Őbenne nagyon tetszett, hogy páratlan nyugalommal és türelemmel viselte el azt a sok húzást, ugratást, amit pocakja miatt kapott. Soha nem jött ki a sodrából, senkitől sem vette fel és értette a tréfát. Nagyon lelkes volt, amikor a közösségnek kellett segíteni, amit kutyakalandja is bizonyít. A kisebbekkel is nagyon jól kijött. Úgy látszik, a tábor sokat használt neki, de az ő jelenléte is használt a közösségnek.Nem tetszett benne, hogy néha, mintha megirigyelte volna a tbbieket, akik fürgébbek, csintalanabbak voltak és ilyenkor ő maga is ilyen akart lenni. Imre megjegyzi, hogy Pufinak nem is áll jól a rosszalkodás, tehát fölösleges így felhívnia magára a figyelmet. Ő volt a leglelkesebb levelező. A fiúknak is tetszett, hogy Pufi nem volt sértődős, hogy hagyta ugratni magát, de megjegyzik, hogy a közös munkánál sokszor kicsinyes volt és csak azt tette meg, amit kiszabtak rá. Vargánya jönne sorra, de úgy látszik, nagyon megviselték a nap eseményei, alálmosította az eddigi beszég, így bizony alszik, mint atej.. Hiába rázzák, mozgatják, fordul egyet és szuszog tovább... Érdekes, hogy műsoron kívül az utóbbi napokban sokat panaszkodtak a fiúk Vargánya szemtelenkedéseire. Úgy látszik, mát otthonosan mozog a táborban és kezdi felvenni bátyjános ostoba, nevetséges modorát. Röfi következik. Tetszett benne, hogy vállalta a tábori tréfamester hálátlan szerepét. Hagyta húzni magát, úgy tett, mintha ugrana. Sok alázat és szeretet kell ahhoz, hogy valaki tartósan tudja csinálni ezt. Ő volt a legönzetlenebb a fiúk közül, minden munkára azonnak kapható volt, mindenben segített és túltette magát az odahaza észrevehető ellenszenveken is. Modora kedves, derűs lelkülete rányomta bélyegét a táborozásra és nagyon sokat köszönhetünk neki... Nem tetszett benne, hogy sokat színészkedett, megjátszotta magát. Sokszor a komoly dolgokat is tréfára vette, ezért nehéz volt a közösségben komolyan fohlalkoztatni. Gyakran hiányzott a szentmiséről is. A kisebbeknek sokat parancsolgatott és általában szeretett mindenbe beleszólni. Odahaza neki vigyáznia kell, hogy vissza ne éljen édesanyja okos, önállóságra szoktató nevelésével. Enhedelmeskedjék és tanuljon meg odahaza is komoly dolgokkal foglalkozni. Szerencsés természetével sok örömet okozhat az emberek és pajtásai között. Csak vissza ne éljen vele!...A fiúk egyetértenek a véleménnyel és külön megköszönik, hogy olyan sok helyzetben tudott Röfi tréfás kedve átsegíteni bennünket... (Kép- és szöveggondozás) -DI- |