CyberPress.Sopron

"Az USA-ban, ha valaki a legjobb, a legfrissebb, a legértékesebb élelmiszert akarja fogyasztani, akkor azt saját maga termeli meg."

KÖZÖSSÉG ÁLTAL TÁMOGATOTT MEZŐGAZDASÁG

Számomra csak annyiban új egyfajta szövetkezeti-, gazdasági integrációs rendszer, hogy az USA-ban terjed, sőt, veszélyezteti a multik gazdasági imperialista sikereit. Kérem, Tisztelt Olvasóimat, ne nevezzenek demagógnak; de valahogy ezzel tudtam kifejezni a hatalmas nemzetközi áruházláncok világsikerét. A mi 40 éves gazdaságpolitikai frazeológiánkban (kifejezés-rendszerünkben) így közismertebb a nagyok egyoldalú térhódítása. Higgyék el nem akarok sem ironizálni, sem bántani, sem nosztalgiázni.... Tehát:

Donella Meadows szerint (olvasható a Biokultúra, IX (1998).: decemberi számában, a 4. oldalon) az USA-ban, ha valaki a legjobb, a legfrissebb, a legértékesebb élelmiszert akarja fogyasztani, akkor azt saját maga termeli meg (ha ökológiai rendszerben termel), vagy egy helyi, ökológiai gazdaságokat integráló szövetkezet termelői piacán, vagy egy CsA gazdaságban, gazdasági rendszerben vásárolja meg.

A CsA (angolul:Communiti-supported Agriculture) magyarul: egy nem új, de sajátos termelési, forgalmazási és felhasználási szövetkezést, integrációt takar; amelyet közösség által támogatott mezőgazdaságnak értelmezhetnénk; de ez a szerző szerint nem mond semmit. Szerintem, azonban nagyon is sokat fejez ki. Úgy gondolom, nálunk magyaroknál különösen sokat és értjük is a lényegét. Előfizetéses gazdaságnak, társulási gazdaságnak (termelő-vásárló társulásának), bérelj egy gazdaságot fogalomnak, formának is értelmezhetnénk a CsA rendszert, de a legutóbbi meghatározás alatt mi magyarok, talán (?), mást értünk....

A CsA gazdasági rendszer úgy működik, hogy egy ökogazdálkodást, vagy integrált gazdálkodást folytató farmmal a vásárló/felhasználó részletfizetési szerződést köt (szerintem, inkább egy részleges előfizetési, vagy a kettő kombinációjával jellemezhető szerződést köt) egy évszakra/gazdasági évre. A termelő hetenként egy alkalommal házhoz szállítja a vásárló által lekötött friss termékeket, az érési sorrendben. Kiterjedhet ez a zöldségtől a burgonyán át a gyümölcsig és a virágig is. Képzeljék kedves Olvasóim, a szerző szerint, ez a gazdasági srtuktura New Yorkban is működik...

Nagyon jelentősnek tartom mindkét szerződő fél kölcsönös előnyét ebben a szerződéses, előre meghatározott gazdasági kapcsolatban. A termelő előre tudja, hogy miből mennyit kell termelnie; a vásárló pedig tudja, hogy mit várhat el a szállítótól és mikor várható a friss árú. Természetesen, erre a gazdasági kapcsolatra is kihat az egyes évjáratok sajátos mennyiségi és minőségi karaktere. Ha kevesebb terem, vagy ha több, akkor a szerződés szerint kölcsönösen viselnek egyfajta kockázatot. Elfagyhat a termés eleje, később tud a farmer szállítani. Sokkal több a termés a szokásosnál, akkor több terméket is kaphat a vevő, mint amennyit lekötött. Talán olcsóbban is. Ezekben a kérdésekben a szerző nem tájékoztat részletesen. Valószínű, hogy kölcsönös előnyökhöz, kölcsönös kockázatviselés és kölcsönös felelősség is társul. Úgy gondolom, hogy egy hazai adaptációban, mi magyarok meg találnánk a módját egy CsA-hoz hasonló korrekt szerződéses termelő-vásárló közötti kapcsolat kifejlesztésének....

A szerző szerint egy alakuló CsA gazdaság 200, 300 és 400 US Dollárért kínált részjegyeket a vásárlóknak; 18 családdal írtak alá termelői-vásárlói szerződést; 0,4 ha területen többet termeltek a lekötött mennyiségnél, ezért a szabad piacra is jutott a termésből. Másik érdekesség, hogy a termékekhez ételkészítési receptet is adtak a részvényeseknek. Ezzel az egészségesebb táplálkozáshoz kívánják a vásárlókat orientálni.

Tisztelt Olvasóim! Engedjék meg, hogy a fenti amerikai termelői-vásárlói kapcsolatrendszer bemutatásával ismét felhívjam szíves figyelmüket a szövetkezés, a termelési integráció szükségességére.... Erre már korábban is többször felhívtam az Önök figyelmét. Az USA példa szerint a Bevásárlási Óriásoknál 1 US Dollár zöldség árából a termelő csak 5 US Centet kaphat meg. Hova tűnik a többi, azt most ne részletezzük. Mint mondani szokás: ez a kérdés is megérne egy külön misét. Csak azt emeljük ki, hogy egy CsA rendszerben az előbbi 1 dollárnyi zöldséget 40-50 Centért és frissen, házhoz szállítva megkaphatja a fogyasztó... Ezen a 40-50 Centen pedig megosztoznak korrekt szerződésben a termelők a fogyasztókkal.... Szerintem szociálisabb töltése van ennek az üzleti kapcsolatnak, mint a bevásárlóközpontok piacának..

Tisztelt közgazdáknak is figyelmébe ajánlom a fenti gazdasági modellt, mint egyik gazdasági alternatívát. Gondolják tovább az elmondottakat....Bizonyára megindíthatja fantáziájukat, magyarításra való törekvésüket. Ezzel is elősegítve válságban tengődő agráriumunk átalakításához, kilábolási és fejlesztési esélyeinek növeléséhez. Társadalmi bajaink orvoslásában is felhasználható gondolatokat tartalmaz....

Meadows gondolataival eljátszva, röviden csak ennyi. Lehet, hogy részletesebben is fel kellene dolgozni, hazai viszonyokhoz magyarítani e témát. Első hallásra a kisebb gazdaságoknak látszik előnyösnek a rendszer. De ma még nem merném ezt kihangsúlyozni. Csak azt állítom, hogy célszerű lenne e témakörben a továbbiakban közösen gondolkodni.

Dr. TAKÁTS Tamás agrármérnök,

címzetes egyetemi docens, egyéni vállalkozó.

MÉRNÖKI ÉS GAZDASÁGI ÜGYNÖKSÉG.

H-9400 SOPRON, Deák tér 78.

T.:99/312-403; E-mail: taktam@sopron.hu