|
Húsvétra készülve Merényi Zoltán sorozata
"Miért böjtölünk - mondják- ha te nem látod meg, miért gyötörjük magunkat, ha nem akarsz tudni róla? De hiszen ti a böjti napokon is megtaláljátok kedveteléseiteket, mert robotosaitokat hajszoljátok. Hiszen pörölve és veszekedve böjtöltök, sőt bűnösen, ököllel verekedve. Nem úgy böjtöltök, ahogyan ma illenék, nem úgy, hogy meghalljam hangotokat a magasságban. Ilyen az a böjt, amely nekem tetszik? Ilyen az a nap, melyen az ember a lelkét gyötri? Ha lehajtja fejét, mint a káka, zsákba öltözik, és hamut szór maga alá, azt nevezed böjtnek, és az Úr kedves napjának? Nekem az a böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen felrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot! Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bújdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől! Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás…" (Ézs. 58.3-8. Ézsaiás próféta szavai magukért beszélnek, s aktuális üzenetként hangzanak nagyböjti időszakunkban. Miért is böjtölünk? Azért, hogy méregtelenítsük szervezetünket, hogy a téli súlyfeleslegünktől megszabaduljunk, netán azt gondoljuk Isten előtt kedves áldozat, ha péntekenként csak háromszor eszünk, s akkor is csak vegetariánus ételt?  Bruegel képéből kb.1/4-nyi részlet Eszembe jut egy Brueghel kép, amelynek címe: A keresztvitel. A középkorban sokszor megfestették már ezt a nagypénteki témát, de ez a kép zseniális módon egy egészen új jelentést ad az eseménynek. A festmény attól különleges, hogy Jézus a kép sarkában van, az emberek pedig észre sem veszik miközben Ő miattuk és értük megy a Golgota felé. Vannak akik épp vásárolnak, derűsen elbeszélgetnek, gyermekek játszadoznak, de senki sem törődik a szenvedő Krisztussal. Mi is közönyösen elmegyünk Jézus mellett, mikor Ő értünk szenvedett és halt meg? Ilyenkor Húsvét előtt meg kellene állnunk, át kellene gondolnunk életünket, munkánkat, kapcsolatainkat… Vajon hány és hány embert bántottunk, aláztunk meg, hányszor érzéketlenül mentünk el a szenvedők mellett, kik talán a segítségünkért kiáltottak? Az igazi böjt ott kezdődik, mikor "megfeszítjük" testünket annak minden szenvedélyével és kívánságával együtt (Gal.5.24.). Mikor lemondunk saját vágyainkról -nem azért, hogy gyötörjük önmagunkat, hanem azért, hogy megtaláljuk Krisztust, s benne újra egymást. Mert elsősorban Krisztusra van szükségünk, akinek halála által lehet újra közösségünk Teremtőnkkel, Atyánkkal. A lemondáshoz hozzátartozik az ételtől való megtartóztatás is, de az önmagában kevés. Valóban méregtelenítenünk kell, de nemcsak testünket, hanem elsősorban lelkünket: a felhalmozódott haragtól, hazúgságtól, csalástól, káromlástól, paráznaságtól, tisztátalan gondolatoktól, gőgösségtől, érzéketlenségtől, gyűlölettől, melyek megmérgezik életünket és környezetünket. Ez az igazi böjt, s minden egyéb csupán "magunk csinálta kegyeskedés, az alázatoskodás és a test sanyargatása által, valójában azonban semmi értéke és haszna nincs, mert öntelt felfuvalkodottsághoz vezet" (Kol.2.23.) Kívánok magunknak egy igazi készülődést Áldott Urunk feltámadásának ünnepére, mert ilyen módon mi is -hiszem- részesülhetünk Húsvét üzenetének mindent meghaladó örömében. - Merényi Zoltán - |