Rovat: Lélektől lélekig
1999. január 07., csütörtök 00:00
Ez a választás mindannyiunk előtt ott áll Mózes - az Egyiptom Hercege
Barátaimmal néztük meg a moziban a DreamWorks legújabb
rajzfilmjét, az Egyiptom Hercegét. A film kapcsán újból elgondolkodtam
Mózes életéről, s a hit jelentéséről.
Mózes belső harca életének célját illetően a filmben is jól megmutatkozott. Választhatta volna a gazdagságot, a hatalmat, a "bűn ideig-óráig tartó gyönyörűségét" azzal, hogy megmarad egyiptominak, a "fáraó lányának fia"-ként vagy a bizonytalanságot, a sok nyomorúságot azzal, hogy vállalja Isten elhívását, s Izrael vezetőjeként kivezeti a népet Egyiptomból. Ez a választás mindannyiunk előtt ott áll. A világ megannyi gazdagságával, gyönyörével – amely csupán ideig-óráig tartó - próbálja életünket magához láncolni. Sajnos az emberek többsége ezt az utat választja, mert csupán a láthatókra néz. A másik lehetőségünk, hogy a hit emberei legyünk. Mindannyiunknak megvan a maga égő csipkebokra, ahonnan Isten szól hozzánk szelíd hangon, lehet ez egy templom, vagy a természet, vagy a lelkiismeretünk, vagy emberek, akik már megismerték Isten szeretetének, elhívásának gazdagságát. Meg tudjuk-e mi is hallani ebben a zajos, rohanó világban Isten hívását? S ha meghalljuk tudjuk-e mi is választani "Egyiptom kincsei helyett" a "Krisztusért való gyalázatot"? Véleményem szerint ez életünk legfontosabb döntése. Csupán emberileg nézve jobb döntésnek számít, ha az élet élvezete mellett voksolunk, ha mindazokra a javakra tekintünk, amit megszerezhetünk és birtokolhatunk ebben az életben. Bolond az, aki erről lemond: ezt kommunikálja számunkra a világ. Viszont tudnunk kell, hogy mindazok a javak, amiket birtokolhatunk mulandóak, nem tudjuk megtartani őket örökre, s birtoklásuk is csupán ideig-óráig tartó gyönyörűséget okoz számunkra, mert lelkünk éhsége nagyobb, semhogy csillapítani lehetne pénzzel, gyönyörrel, hatalommal. A jó választás Mózes választása: hinni Istenben, még akkor is, ha ez nehézségekkel jár együtt, még akkor is, ha az emberek ezért bolondnak néznek minket, még akkor is, ha Isten nehéz feladatokat bíz ránk, mert a jutalom bőségesebb a világ minden kincsénél. "Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók." (2.Kor.4.17-18.) Mózes is a láthatatlanokra tekintett, s meglátta Isten csodáit az
életében. "Ezért tehát mi is, akiket a bizonyságtevőknek akkora
fellege vesz körül, tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a
bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az
előttünk levő pályát. Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és
beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett – a gyalázattal nem
törődve vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült."
(Zsid.12.1-2.)
|