Rovat: Lélektől lélekig
1999. május 30., vasárnap 00:00
Tanév vége van Te Deum
Tanév vége van.Akár azért, mert érettségi kezdődik, felvételikkel fűszerezve, akár azért, mert már semmi nem olyan komoly az utolsó órákon. Melyikünk nem tanul szemeszterről- szemeszterre, évről-évre?! Néha nem könnyű hálát adni mindenért, ami történt és sokszor az a legnehezebb, hogy elismerjük: minden Istentől származó végső soron jó akkor is, ha azt mi nem annak fogjuk azonnal fel. Néha pedig - ó, emberi hiúság - a legnagyobb feladat azt elismerni, hogy Isten nem maradt adós és mi jártunk jól mindennel, ami történt, mert felajánlva valahogyan visszapattant, megszépülve és beépülve az isteni tervbe. ![]() Talán ennek ismeretében már nem is olyan nagy csoda, hogy a legnagyszerűbb Te Deum fordítás és a legszebb magyar hálaadó ének is attól származik, akinek az ostrom alatt, amikor társaival a pincében kuporgott, egy rendtársa alig eltéveszthetően azt mondta a levegőbe szagolva, "zsidószagot érzek". Neki sikerült feldolgoznia életében azt, ami még ma, 55-60 év elteltével is sokkolja Európát. A hálaadás ünnep, akármikor mondjuk-énekeljük, mert a terv részesei leszünk, mintegy magunktól is elkülönülve és a Teremtőhöz közeledve. A hálaadással válik észrevehetően kiegyensúlyozott ritmusúvá az életünk, ha nekifeszül az égi szélnek a Veni Sancte és a Te Deum között. Szöveg:- DI - |