CyberPress.Sopron

A Bárány menyasszonya - Edith Stein élete
Az evangéliumi egyszerűséggel megírt kötet méltó módon idézi fel Edith Stein áldozatos életútját. Husserl tanársegédét a filozófiai gondolkodás vezette el Krisztushoz. A 42-ben meggyilkolt karmelita nővérről már 54-ben létezett egy monográfia, ami Mauriac-nak is birtokában volt. Jelenits István OSchP az ajánlásban idézi az írót Ahogyan ő a két zsidó származású gondolkodót, Simone Weil-t és Edith Stein-t jellemzi, külön megemlékezést érdemel: "Izraelnek ez a két lánya hadat üzen majd a keresztény Simone de Beauvoimak, s talán több lelket elkalauzol majd az örök üdvösségre, mint ahányat ő veszedelembe sodor."
"A már-már letűnő huszadik századra szorongva nézünk vissza - írja Jelenits tanár úr -. Mennyi csalódást, bűnt hozott !...Talán mégis elég, hogy az a néhány szent megjelent benne..."
A dokumentumokat Posselt nővér, Benedicta nővér egykori újonc-mestere, majd perjelnője fűzte egybe és látta el magyarázó jegyzetekkel. (Sarutlan Karmelita Nővérek) A könyv szerint, mely naplójának részleteit és rendtársai vallomásait is tartalmazza, Benedicta nem kereste a vértanúságot, lépéseket tett annak érdekében, hogy Svájcban találjon menedéket, de amikor felismerte, ez a sorsa, s ezzel Krisztus keresztjenek lesz részesévé, engedelmeskedett Istennek.

Fr.Barsi Balázs OFM: Örökre megmarad (EFO Kiadó, Budapest 1998.)
Az ismert ferences szerző Szent Pál Szeretethimnuszáról szóló lelkigyakorlatos beszédeit gyűjtötte össze eben a kis füzetben. Igazi karácsonyi - későbbi - ajándék (volt és lesz) azoknak, akik eddig is "vadásztak" Balázs testvér könyveire.
Az elmélkedések során amellett, hogy a szeretetnek, a himnuszban felsorolt legfontosabb elemeit vizsgálja a szerző, rámutat arra, hogy melyek az isteni szeretet és annak "antropomorfizált" változatainak tulajdonságai.
Lehet arról vitatkozni, hogy Simon András rajzai mennyire segítik elő ennek a gondolatsornak az elmélyülését bennünk. Magam címlap-grafikának elfogadom, de a füzet térfogatát jelentősen bővítő rajzsorozat számomra nem tett hozzá Fr Barsi gondolataihoz, sőt bizonyos értelemben beszűkítette azokat. Magam úgy gondolom, hogy egy köny illusztrációja akkor jogos, ha elmondhatjuk róla, hogy egyenértékű, de más módon a szöveggel, amit illusztrál.

Barsi Balázs OFM-Telek Péter PáL Mélység a mélységet (EFO, 1998.)
(Szentírási elmélkedések az 1999-es egyházi év minden napjára.)
A szerzők nem titkolt célja, hogy a lectio continua (a hétköznapok folyamatos) olvasmányaihoz kapcsolt gondolatokat később a szentek emléknapjaihoz kapcsolt olvasmányokhoz fűzve a teljes liturgikus időt - mindhárom évet - átfogó elmélkedési sorozatot alakítsanak ki. Ebben a kötetben az Advent 1. vasárnapjától (1998. nov.29.) Nagyböjt 1. vasárnapjáig (1999. február 21.) terjedő idő olvasmányai kerültek sorra. Mindamellett, hogy a kiadók jóvoltából számos hasonló célú kiadvánnyal megismerkedhettünk már az utóbbi évek folyamán, a szerző korábbi írásainak ismeretében csak örülhetünk ennek a nem kis vállalkozásnak. Természetesen a végső cél nem magának a vállalkozásnak a sikere, hanem a gondolatokban feladatul szabott lelkiség és Szentírásismereten alapuló keresztény gyakorlat megvalósulása a mindennapi életünkben. Balázs testvér gondolatainak ilyen módon való rendszerezése és közkézre adása csak hasznos lehet minden hitével törődő számára. Szívesen ajánljuk a megjelent első részt olvasóink figyelmébe, remélve, hogy a gazdasági helyzet lehetővé teszi a további kötetek megjelentetését (és megvásárlását).

Simone Weil: Szerencsétlenség és istenszeretet (Vigilia, 1998.)
A XX. század keresztény gondolkodású misztikusa sok kérdőjelet írt már életében a mindannyiunk "kutyabőrére". A kőből fiat teremtő Isten talán a század borzalmait ellensúlyozta a zsidó származású, elit iskolában tanult és nagyon intelligens lánnyal. Kihez is hasonlítsuk ezt a jórészt ma is csak Pilinszkyn keresztül részlegesen ismertté vált tiszavirág-életű konok szelídséget, a másság oly különös, de elvi és tudatos alapokon 34 évet haldokló csodáját?
A Vigília Kiadó nagy adósságból faragott le, immár másodízben, amikor az írás-, naplórészleteket és leveleket tartalmazó könyvet a XX. századi keresztény gondolkodók sorozatban kiadta. Szellemi kockázatot ugyanakkor nem kellett vállalnia, mert az, aki "állva maradt az Egyház küszöbén", az önemésztő lény sokak számára elfogadhatóan a Platon-i gondolkodás modern irányzatát képviseli. Nehéz ellene mondani a területileg a holocauston kívüli, de avval egyidejűleg vállalt sorvadás és halál eme tanújának. A véletlen különös játéka, hogy éppen januárra esik Szent Margit ünnepe, akinek hasonlóan nehezen érthető életének az e századbeli tükörképe Simone Weil, aki írásaiban valamiféle magyarázatát is adta az élet feláldozása -"normális" ember számára érthetetlen - mozzanatának. Aki annyira biztos volt ebben a feladatában, nem vonta egy pillanatig sem kétségbe mások létformájának jogosultságát, csupán előélte a gyakorlatban a szenvedés magyarázatát. Emberi értelemben érthetetlenül és ma is csak kevesek számára elfogadhatón, de semmiképpen nem egyedül a kereszten. A nagy gondolkodó és misztikus miközben olyan fogalmakat definiál, mint öröm, élet, szenvedés, teremtés, szeretet, névtelenül és ismeretlenül szenved, hogy mielőbb visszatérjen abba a szeretetbe, melyből ugyanaz a végtelen szeretet szakította ki megteremtésével. Mert nem azért teremtettünk, hogy elvesszünk!