CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Lélektől lélekig

1998. augusztus 20., csütörtök 00:00


"hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek.."

Oktatni...IV.rész: A katekezis anyagi feltételei

"hogy mindenkinek megfeleljetek, aki csak kérdezi, mi az alapja reményeteknek.."
Oktatni az oktathatatlant ? És mégis..
IV.rész: A katekezis anyagi feltételei


Az első részben a katekézis alapfogalmait tisztáztuk: Link az első részhez.
A második részben a katekézis történetéről beszéltünk: Link a második részhez.
A harmadik rész a diktatúra 40 éve, az egyházüldözés története: Link a harmadik részhez.

-Ha vázlatosan is, de hallottunk a katekézis történetéről a kummonizmus idején. Lassan elérkeztünk a rendszerváltozás évéhez, 1989-hez..
-A papoknak a lelkesedése és ellenállása meghozta a gyümölcsét, mert a templomi katekézis nagyon szépen fejlődésnek indult és végül a 89-es fordulat adott arra alkalmat, hogy visszatérjünk az iskolákba.
-Nem gondolom, már csak felnőttként is átélve ezeket az éveket, hogy ez az átállás problémamentes lett volna..


-E kor katekézisének két különös vetülete van. Egyik a hittankönyvek másik a világi hitoktatók. Hogy a régi tankönyvek nem jók, azt hamar érzékeltük, s a püspöki kar a hatvanas években, a 63-as részleges megállapodás után talált lehetőséget arra, hogy hittankönyv pályázatot írjon ki 1968-ban. Nagyon sokan pályáztak és a pályázat nyomán új hittankönyvek születtek 1970-71-ben.Aztán volt még egy pályázat 1979-ben, amely óta további hittankönyvek jelentek meg. Az Országos Hitoktatási Bizottság 1970-ben alakult meg éppen a pályázat kapcsán. Ez volt az egyik olyan bizottság, amelyet az állam eltűrt. És 1970-től kezdődően szerveztünk papoknak u.n. továbbképző hitoktatói lelkigyakorlatokat. Így a papság hitoktatói továbbképzése immár 28 éve rendszeresen folyik. Új hittankönyvek készültek. Abban az időben a diktatúrának egy előnye volt: a Hitoktatási Bizottság szakemberei által javasolt hittankönyveken kívül más hittankönyv nem jelenhetett meg, ez biztosította a hitoktatás egységességét. A nyolcvanas években azonban már a liberalizálódás következtében megjelenhettek más hittankönyvek, amelyek jótékony hatással voltak, ugyanakkor azt a problémát hozzák, hogy már nincs egységes hitoktatás.
-Miért probléma az, ha a szűk évek után most a bőség zavarával küszködnek a hitoktatók?
-A hitoktatásban levő pluralizmus (tehát többféle lehetőség közül választás) természetes világszerte. Valamiféle egységre azért törekednünk kell és ennek az egységnek két alapja van. Az egyik, hogy a Püspöki Kar megbízásából a Hitoktatási Bizottság kidolgozott olyan kateketikai alapszövegeket, amelyeknek mindenféle hittankönyvben valamiképpen meg kell jelenniük, illetve annak megfelelő módon kell megfogalmazni bizonyos kérdéseket az egységes fogalmazás (és tartalom) miatt.
-Ezt megértem, Mi a másik feltétel?
A másik, ami a hitoktatás egységességét biztosítja, a hitoktatásnak a tanterve. Mint már említettem, a diktatúra előtti időben utoljára hittan tanterv 1948-ban készült. Attól kezdve nem volt rá mód és lehetőség. Az 1968-as hittankönyv pályázat kiírásakor nem készült hittantanterv, hanem rábízták a pályázókra, hogy az ő meglátásuk szerint, 8 évre dolgozzanak ki egy megfelelő rendszert, nevelési-oktatási célrendszert, és ennek megfelelően írjanak könyvet, könyveket a pályázatra. A pályázat értékelésekor lehetett látni, hogy nagyon sokféle megoldás született. Az idő sürgetése miatt döntöttek úgy, hogy nem egyfajta koncepciót fogadnak el, és arra készül az összes hittankönyv, hanem elfogadtak több jó kéziratot, amelyeket hittankönyvként megjelentettek, de ennek az lett a következménye, hogy a megjelent hittankönyvek nem alkottak egységes sorozatot. Hamar kiderült, hogy ez a probléma így nem oldható meg, ezért az 1979-es hittankönyv pályázatnál már a pályázatot megelőzően elkészült a hitoktatás nevelési-oktatási célrendszere. Ennek alapján írták ki a '79-es pályázatot. A következő lépés az volt, hogy 1990. ill.91-ben megjelent a hitoktatásnak a tanterve:90-ben az általános iskola 8 osztályára, 91-ben a gimnáziumok 4 osztályára. Ez a tanterv úgy készült, hogy figyelembe vette a már meglévő hittankönyveket és ezek alapján dolgozott ki egységes hitoktatási tantervet. Ezután jött az új Nemzeti Alaptanterv kérdése, az iskolarendszerünk változása. Ez arra késztette a Püspöki Kart, hogy 1996-ban egy újabb hittan kerettantervet dolgoztunk ki


-Igen, erre lehetett számítani a nagy iskolai "felfordulások" kapcsán.
-Nagyon röviden érdemes a probléma hátterét ismertetni. A régi gimnáziumi oktatás 8 éves volt. Amikor 1947-48-ban bevezették a 8 osztályos általános iskolát, akkor tulajdonképpen a régi gimnáziumi 8 éves anyagot összesűrítve, kicsit ömlesztve besűrítették az általános iskola 5-8.osztályáig.A maradék négy gimnáziumi osztály aztán nem tudott mást tenni, mint ugyanezt az anyagot tárgyalta, kicsit emeltebb szinten. Így jött létre az, hogy bizonyos dolgok kétszer is előkerültek, viszont mind a két 4 éves ciklusban kevés volt az idő, sok minden kimaradt az oktatásból. Ezért, bár szerették volna elérni, hogy az általános műveltséget ez hatékonyan előmozdítsa, mégis az lett belőle, hogy az emberek műveltségi szintje visszaszorult a régebbihez képest. Nyilván ez a feszültség élt hosszú éveken keresztül és ez késztette a pedagógusokat arra, hogy más megoldást keressenek és így születtek meg a 6 osztályos gimnáziumok, hogy az általános iskola 6 osztálya után ez a 6 osztály már egységes anyagot tudjon - ne négy év alatt - tárgyalni. A fejlődés azt mutatja, hogy sok helyen akarnak és már csináltak is 8 osztályos gimnáziumot. Most tehát három féle rendszer van, a 8+4, a 6+6 és a 4+8 osztályos rendszer.
-Az iskolák és oktatási módozatok versengése az egyre kevesebb gyermekért eléggé kézzel fogható a "civilek" számára. Milyen szempontok adhatók a szülőknek és gyermekeknek a döntéshez?.


-Hogy melyiknek lesz igazán jövője, azt előre megjósolni nehéz. Azt tudom mondani, hogy a legvalószínűbb, hogy a 8+4-es fog megszűnni. Miért? Azért, mert azok a szülők, akik gyermeküknek tehetsége és lehetőségei alapján továbbtanulást akarnak, sokkal szívesebben viszik előbb gimnáziumba a gyereket, mint nyolcadik után. Úgy néz ki, hogy a nyolcadik osztályban a "maradék" gyerekeknek a gimnáziumba járatása egyre kevésbé lesz célszerű. Helyette inkább 6 vagy 8 osztályos gimnáziumba viszik a gyerekeket. Ennek a hatását már ma is tapasztaljuk itt, Sopronban is. Vannak olyan általános iskolák, ahol a fölső tagozatból "elszivárognak" a jobb tanulók. Nem mindenki, de jobbak nagy része elszivárog. Nagyon csúnya ez a kifejezés, de "maradék" gyerekek vannak ezekben az iskolákban, ami bizony a tanulmányi színvonalnak nagyon-nagyon nem válik javára. Ezt saját tapasztalatból látom. A másik oldala a dolognak, hogy a gyerekeknek 60-70%-a nem gimnáziumokban tanul tovább, hanem szakiskolákban. A szakiskolákat is módosították: két év közismereti tárgyak- és két év szaktárgyakra bontják ezt a négy évet (9-10.ill.11-12. évfolyam).
A szakiskolák - úgy néz ki - arra fognak törekedni, hogy a két éves szakiskola "maga elé akarja vinni" a 9.osztályos gyermekeket ill. majd a 7-8.osztályosokat is, hogy majd egységesen tudja felkészíteni őket a szakmára. Ezért azt látom valószínűnek, hogy a 6. osztály után történik a váltás és vagy 6 osztály általános és 6 osztály gimnázium, vagy 6 osztály általános és 6 osztály szakközépiskola.
-Nem könnyű egy mindenhol oktatott tantárgynál ezt a sokféleséget figyelembe venni !
-Az új hittan kerettanterv figyelembe veszi ezt a problémát és van javaslatunk mind a 8+4, mind a 6+6, mind a 4+8 osztályos beosztásra. Sőt, újdonsága ennek a hittan kerettantervnek, hogy a szakmunkásképzők számára is ad tantervi anyagot.

A befejező rész következik
(Kép és szöveg) -DI-