|
Ajánló a Diákhagyományaink: balekélet című időszakos kiállításhoz Diákhagyományaink: Balekélet
Diákhagyományaink: Balekélet Belépve a terembe kell egy kis idő, mire az ember betájolja magát, és megállapítja a helyes haladási irányt. Az osztrákoknak például, hiába mondja az ember… a kiállítás, illetve Dr. Ráczné Dr. Schneider Ildikó (az Erdészeti Múzeum igazgatónője, a diákság örökös támogatója) által írt szövegezés tömören, velősen bemutatja hagyományaink egy részének, a balekélet mozzanatait. Kezdve azzal, hogy a tanév kezdetét megelőző hét előtti szép
vasárnapi napon megérkeznek az akkor még pogányoknak számító
elsőévesek (egészen a novemberben tartott balek-keresztelő szakestig)
a soproni vasútállomásra (aki busszal jön, vessen magára), és a
Firma-taxikká avanzsált szekerekkel elindulnak a legrövidebb útként
definiált városnéző túrára maguk előtt-mellett tolva a csomagjaikkal
megrakott, Firmák kara (már aki felfér…) által vezényelt szekeret.
Vezető típusok irányíthatják is az utasítások alapján.
 Nem szaporítva túlságosan a szót balekhetek fotóival illusztrálták azt a bizonyos, remélhetőleg sok diák számára felejthetetlen 6 napot. A “Minden jónak is vége van egyszer” mondás a balekhétre nem érvényes, mert a hét múltba fordulásával folytatódik a balekélet: a balekoktatással. Már az iskolakezdés első hetétől kezdve megkezdődnek a tanszéki oktatások, ahol a Firmák kara iszonyú nagy türelemmel megkezdi a pogányok felvilágosítását. Tematikusan leadják a tananyagot (Selmecbányától napjainkig, a diákélet hagyományairól, selmecbányai híres épületekről, legendákról beszélnek a pogányoknak) nótázások, humoros feladatok kiadása közben. A tananyag szigorú számonkérése a balek-ZH (zárthelyi dolgozat) keretén belül történik, ahol a pogányoknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy balekvizsgára mehessenek.  Tehát a következő állomás: a balekvizsga. Ez nagyon jó buli. Legalábbis a Firmáknak, de a pogányok is elég jól szokták érezni magukat, annak ellenére, hogy őket ugratják a Firmák. Aki magára veszi (komolyan), az magára vessen. Visszatérve a kiállításhoz, számos jól sikerült, nem csak újabb, hanem régebbi, fekete-fehér fotó mutatja be az ötletesebbnél ötletesebb balekfeladatokat. A legötletesebb balekokat persze visszatapsolják a Firmák, újra és újra megleckéztetve őket. A kiállításon régi UV (utóvizsga) bárcákat mutatnak be ehhez a részhez kapcsolódóan. A sikeres balekvizsga után eljön a pogányok ideje: végre balekokká válhatnak a számukra megtartott életük első szakestélyén, a balekkeresztelő szakestélyen. Ennek is megvan a maga szertartása, ennek kellékeit is bemutatja a kiállítás. Nevezetesen: a fiúsításhoz borotva, pemzli, a kereszteléshez dézsa, két öblös söröskorsó, bányászlámpa, pipa, illetve valószínűleg a kormozáshoz tettek ki egy Csillag márkájú különleges minőségű, fekete színű cipőkrémet tartalmazó pléh dobozt. Régen biztos ilyet használtak… Egy nagyon szép régi Walden (egyenruha) is látható a balekcsősz titulust jelző fekete színű szalaggal. A balek vizsga után elérkeztünk az utolsó állomáshoz: a balek-bálhoz. A balekok méltán megérdemelt mulatsága ez a bál. A kiállításon láthatók nagyon szép régi balek-báli meghívók, amin szerepel az az évben keresztelt balekok névsora, valamint az est programja. A kiállítás megtekintésével, reméljük, Sopron város lakosai azáltal, hogy betekintést nyernek az egyetemisták életébe, talán kicsit megértőbbek lesznek a diákság novemberig tartó mulatozásával, esetleges éjszakai nótázásával szemben, és talán egy kicsit büszkék is lehetnek erre az unikumnak számító soproni diákéletre, amit a selmecbányai Akadémiáról hoztak magukkal a diákok. A kiállítást ajánlom mindenkinek: soproninak, nem soproninak, egyetemistának, elsőévesnek, felsőbb évesnek, fiataloknak, időseknek, csak, hogy kicsit is képet kapjanak a balekéletről, ami a múlt héten vette kezdetét. A kiállítás megtekinthető az Erdészeti Múzeumban (Templom u. 4.), szerda kivételével október 30-ig, a pontos információ kedvéért: szeptemberben 13-17 h-ig, októberben 10-13 h-ig 20 Ft-os belépési díj ellenében. |