CyberPress.Sopron

Június 4. és 18. között immár harmadik alkalommal rendezte meg Fekete Zoltán és csapata, a Habakuk Bábszínház, báb és gyermekrajz kiállításukat.
A méltó helyen - a Gyermek- és Ifjúsági Központ (GyIK) gyönyörűen felújított új épületében - megrendezésre került kiállítást népszerű mesék díszleteiből és bábfiguráiból, valamint a környék óvodásainak és kisiskolásainak rajzaiból állították össze a szervezők.
Aki még nem ismerné a lelkes rendezőket - eddigi sikereiknek köszönhetően bizonyára nem sok ilyen ember létezhet a környéken -, annak úgy tűnhet, hogy a mívesen kivitelezett bábok és szellemes díszletek elkészítése egész regimentnyi ember érdeme. Pedig csak egy maroknyi kis csapat - számszerint a három bábos és az őket segítő varrónő - munkája hívta őket életre. Lendületük nem merült ki ezeknek a fantasztikus tárgyaknak az elkészítésében, hiszen mindemellett több mint 100 környező település (főleg Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megye) gyermekeinek szereznek napról-napra örömet előadásaikkal. Ezt a tevékenységüket országos szinten is elismerés övezi: Zoltán idén a "Tíz Kiemelkedő Fiatal" pályázat díjazottja lett Kultúra kategóriában. A zsűri méltatása szerint "a magyar és világirodalom mesekincseinek legnépszerűbb darabjait színre vivő társulat azt a hiánypótló feladatot vállalta fel, hogy a 3-10 éveseknek szóló, az ő értelmi és érzelmi fejlettségüknek megfelelően feldolgozott műveket színvonalasan, esztétikusan, rendkívüli fantáziával adják elő. [...] "házhoz mennek" és megkönnyítik az óvónők, pedagógusok, szülők helyzetét. Ezzel igazi meseélményhez juttatják az eldugott, Sopron környéki falvak gyermekeit is, akiknek talán ők jelentik az egyetlen kulturális lehetőséget."

A GyIK első emeleti kiállítótermében ezúttal négy mese - a Kiskakas gyémánt félkrajcárja, a Holle anyó, a Zsiga és Csipet és egy cseh szerző meséje, A hóember - világában tehetünk rövid sétát, ahol szakavatott "idegenvezetőnk" akad, Zoltán személyében. Minden rajzhoz, tárgyhoz van egy kedves története, hozzáfűzni valója. Mint például, hogy a díszletek szakszerű elkészítéséhez patchwork (foltvarró) tanfolyamon szerezte meg értékes tudását, ugyanis férfi létére oroszlánrészt vállal a textilmunkák mesteri kivitelezésében és tervezésében. Társaival együtt szakadatlanul kutatnak új és új technikák és anyagok után, a korábbiaknál is szebb és látványosabb díszletek, bábuk születésének érdekében. Ez a szűnni nem akaró, fejlődés utáni vágy még a meseszövésben is nyomon követhető. Sajátos humorral és fantáziával egészítik ki a már ismert történeteket; a megszokott és az általuk újonnan kitalált mellékszereplők a szokásoktól eltérően nem szorulnak háttérbe, hanem személyiségükkel újabb fordulatokkal gazdagítják a cselekményt, külön élményt nyújtva a gyerekeknek. Az ő ötletük nyomán a Holle anyó című mese kemencéje - a sokat dolgozó emberekhez hasonlóan - a munkától elfáradva minden alkalmat megragad a szundikálásra. Emiatt a főszereplő Katicának kell állandóan felébresztenie a gyerekek legnagyobb örömére, akiknek nagy élményt jelent a - Habakuk módra -szemét nyitogató kemence látványa. Hasonlóan színvonalas megoldás a csiklandós almafa megjelenítése, aki/amely hangos viháncolással fogadja a gyerekek almaszedési kísérleteit.

Zoltán azt is elmesélte, hogy az apróbb átalakítások egyik nem elhanyagolható oka saját gyermekkorában keresendő, amikor is nem volt egészen világos számára néhány mesei fordulat; mint például miért van mindig nyár Holle anyónál (ha annyira szereti a havat), és mi a csodáért akar Katica kimászni a kútból, mikor odalent sokkal jobb világa lenne? Ezt, a talán más gyerekek fejében is szöget ütő kérdést, jellegzetesen emberi válasszal küszöbölték ki: megalkották Katica szerelmét a gazdag kérő, Palkó személyében. (Hiszen ez már mégiscsak motiváció, nem igaz?)

Az ifjú közönség fő kedvencének azonban mégsem ezek az apró poénok bizonyultak, hanem a Zsiga és Csipet című mese örökmozgó, Gili-Mili névre hallgató gilisztája. Ennek ékes bizonyítéka a vendégkönyv egyik utolsó, sommás megállapítása, miszerint "... a kukac volt a legjobb!".

A gyerekek élményeiket nem csak írásban, hanem rajzokban is megfogalmazták. Ezeknek legszebb, legérdekesebb példái beborították a kiállítóterem falait: a lelkes bábos csapat idén több mint 80 rajzot talált kiállításra érdemesnek, melyek közül 71-et díjjal is jutalmaztak. Ebben segítségükre volt az a 67 szponzor is, akik elismerve a bábszínház tevékenységét, adományaikkal fokozva az elismerésben részesülő gyerekek örömét. (Ez jelentős előrelépés a tavalyi évhez képest, amikor a szervezők saját és a gyerekek legnagyobb bánatára jóval kevesebb ajándékot nyújthattak át, így több csalódott apróság maradt a résztvevők között.)

A bábosok tevékenysége nem korlátozódik az előadások és a rajzverseny megszervezésére, hanem a nyári szünet folyamán napközis olvasótáborral is kedveskednek az ifjabb korosztálynak: három turnusban várják június 28. és július 16. között mindazokat, akiket érdekelnek az ókori Egyiptom hétköznapjai, szokásai és öltözködése. Erről további információt tájékoztató összejövetelükön (jún. 17. 17.00-kor a Fenyő téri iskolában) és telefonon (99/332-234, 06-20/917-2038) nyújtanak.