|
A nagybányaiság szemléleti, stiláris és topográfiai jellemzői Huszthy Árpád kiállítása az Erdélyi Házban
Kétségtelen tény, hogy a nagybányai festészetnek és mozgalomnak a
modern erdélyi és magyar művészetre gyakorolt hatása mind a mai napig
érezhető. Nagyrészt ennek tudható be, hogy a soproni Erdélyi Házban
több, magát nagybányai
hagyományokat követőnek valló festőművésszel találkozhatott már a
közönség. Az első nemzedék "napfény-korszaka" új
szellemű követőknek nyitott utat, akik - a második, harmadik nemzedék
- új tér- és formaszemlélettel, egyéni ízlésük szerint
fejlesztették tovább Nagybánya eredendő örökségét.
 Huszthy Árpád gyermekkorában többször találkozott a Zazar partján dolgozó festőkkel, akik a maradék festéket a kőre kenték. Így hatott közvetlenül is, a hely szelleme mellett a későbbi festőre nagy elődei példája. Mesterei Nagy Oszkár, Ziffer Sándor, Schakirov Sebestyén, majd a marosvásárhelyi Incze István voltak. A plein-air hagyományokat hűen követő Huszthy az elsődleges tájélményeket közérthető módon fogalmazza meg. Térszerkezete szintén hagyományos szemléletet tükröz, akárcsak a képek többségének impresszionisztikus szórt fénnyel való telítettsége. Téli tájképeinek áttetszősége az, ami leginkább hangulati elemeket hordoz, oly módon, hogy minden esetben mégis a meleg tónusok dominálnak.  Nyári, rendkívül gazdag kolorisztikájú tájképein, városi utcarészletein tipikusan nagybányai vonásként jelennek meg a fénnyel telített színek - néhol a látványelemtől függetlenül. A nagybányai neósok térszerkezet-megbontását nem követi, ám a hagyomány és a korszerű közötti egyensúlyozás jeleiként értékelhetők észrevehetően megbillent egyensúlyú képei.  A nagybányaiság szemléleti, stiláris és topográfiai jellemzőinek egyidejűsége Huszthy esetében 1986-ban, Hajdúböszörménybe való költözésekor bomlott meg. Mindezek ellenére ez előbbi kettő segítségével sikerült neki új, választott hazáját tiszta, valósághű ábrázoláson keresztül láttatni.  Az Erdélyi Házban rendezett tárlaton egyedüli zavaró tény a rendező számlájára róható. Az egymáshoz igen közel elhelyezett festmények élvezetéhez több tér szükségeltetett volna. Az igen élénk és gazdag színvilágú képek szoros egymás-mellettisége a zsúfoltság kellemetlen érzését társítja az amúgy pozitív alaphangulatú tájképekhez. Huszthy Árpád kiállítása május 19-ig látható az Erdélyi Házban. Szöveg és fotó Tóth Éva |