"… a magyar társadalomnak elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén értékrendet…"
A Soproni Kálvin Kör
"… a magyar
társadalomnak
elemi érdeke, hogy megismerje a keresztyén
értékrendet…"
A Soproni
Kálvin
Kör - beszélgetés Dr. Szarka László
elnökkel
1996
januárjában
alakult meg a Soproni Kálvin Kör, a helybéli
és
Sopron környéki református gyökerű
emberek
- nagyrészt értelmiségiek - egyesülete.
Célként
a magyar református keresztyén értékrend
megjelenítését
tűzte ki, jelmondatnak Illyés Gyula néhány
verssorát
választotta: "Hiszed, hogy volna olyan-amilyen
magyarság,
ha nincs - Kálvin? Nem hiszem." (Illyés Gyula: A
reformáció
genfi emlékműve előtt)
-Dr. Szarka
Lászlót,
a Kör elnökét kérdezem, melyek voltak a
Kálvin
Kör megalakításához vezető
gondolatok?
- A Soproni
Kálvin
Kör születésének gondolata a kilencvenes
évek
elejétől több párhuzamos
gondolatszálon
érlelődött. Az első ilyen gondolat az volt,
hogy
egy egészséges társadalomhoz hozzá kell,
hogy
tartozzon a szabadon szerveződő egyesületi
élet.
Ha nem lennének egyesületek - azaz, ha közös
érdeklődésű,
valamilyen tekintetben azonos értékrendet valló
polgárok
nem találkoznának és beszélgetnének
egymással időnként személyesen – nem
csupán
az ország közérzete lenne rosszabb, hanem az
egész
társadalom is csak egymástól elszigetelt
egyénekből
állna. Ennek következményeit (például
az akaratgyenge, gyökértelen társadalmat, a
könnyebb
manipulálhatóságot mindenféle hatalmi
központok
által) azt hiszem, nem kell részleteznem. Csak az
önszerveződő
társadalom tekinthető élő
társadalomnak.
-Másodszor:
annak
érdekében, hogy az 1990 táján
megváltozott
körülmények között az egyházak
eleget
tehessenek missziói kötelességüknek,
igyekeztek
kilépni a templom falai közül, onnan, ahol a
politikai
hatalom - hol keményebb, hol szelídebb
eszközökkel
– több évtizedes elszigeteltségben tartotta
őket.
A református értelmiség – akik nélkül
az egyház nem tudja betölteni ezt a feladatát - az
1950-90
közötti időszakban sajnos, eléggé
eltávolodott
egyházától. A rendszerváltozás
óta
immár senki sem hivatkozhat akadályozó
körülményekre:
az egyház helyzete, ezen belül az egyház és
az
értelmiség viszonya olyan lesz, amilyennek mi
alakítjuk.
-Harmadrészt
-
történelmi okok miatt - Magyarország eme nyugati
kapujában
a reformátusság szórványban él,
tehát
az önszerveződés közvetlenül is
szolgálja
önmagunk
erősítését.
-Ehhez a
három
felismeréshez 1994-ben hozzáadódott egy negyedik
is:
rá kellett döbbennünk arra, hogy a magyar
társadalom
tudati állapota bizony sokkal lassabban változik, mint
azt
korábban reméltük. Nem késlekedhetünk
tovább:
tennünk kellett valamit formálódó
elképzeléseink
megvalósításáért.
-
Századvégi
társadalmunknak életmódjának és
-minőségének
kialakításához szüksége,
igénye
van-e a keresztyén értékrend által
képviselt
elvekre?
- A
századfordulón
(ezredfordulón) a magyar társadalomnak elemi
érdeke,
hogy megismerje a keresztyén értékrendet, mint
ahogyan
az is érdeke, hogy a keresztyén értékrend
jobban
érvényesüljön a mindennapokban. Gondoljuk meg:
a legemberibb, egyben a leghatékonyabb társadalmi
működési
elvek (szorgalmas munkálkodás, szülők
és
embertársak iránti tisztelet, hűség,
becsületesség,
szavahihetőség) fogalmazódtak meg a
Tízparancsolatban.
Sajnos ezt a nyilvánvaló tényt sokan nem
ismerték
fel, illetőleg – véleményünk szerint - rossz
helyen, különféle divatos áramlatoknak
behódolva
keresgélik életük
vezérfonalát.
- Milyen
formában
működik a Kálvin
Kör?
- 1996 óta –
a
nyári hónapok kivételével – havonta
egyszer,
a legkülönfélébb témákból
hallgatunk meg egy előadást. Ezek az
összejövetelek
alkalmat adnak arra, hogy a társadalmunk életének
legkülönfélébb vonatkozásait a
saját
szemüvegünkön, értékrendünkön
keresztül
elemezzük. Legnagyobb erősségünk a
folyamatosságunk,
de ha egy-két állomást ki kell emelni, akkor az
első
és legutóbbi kirándulásunkat
említeném.
1996-ban Révkomáromba utaztunk a Magyar
Református
Világtalálkozó egyik rendezvényére,
tavaly pedig a Kör szervezésében
harminchárom
fő egy 5000 km-es franciaországi úton vett
részt.
A hugenotta (a francia reformátusokat nevezték
így)
emlékek megtekintése mellett több francia
gyülekezettel
is élő kapcsolatba
kerültünk.
-Előadásainkra
minden érdeklődőt szeretettel várunk. A
munkában
elsősorban a Soproni és Sopron környéki
református
gyökerű polgárokra számítunk. A
református
egyházközség szempontjából a Soproni
Kálvin
Kör a gyülekezettel való kapcsolatfelvételre
is
szolgál, ilyen értelemben tehát a Soproni
Kálvin
Kör templomunk "előszobájának" is
számít.
- Január
22.
A Magyar Kultúra Napja. Megalakulása óta a
Kálvin
Kör mindig rangos rendezvénnyel emlékezett meg
erről
a napról.
- A Magyar
Kultúra
Napját Sopron kezdetben nem ünnepelte. Megalakulása
után a Soproni Kálvin Kör volt az, amely 1996.
január
22-én először kezdeményezett effajta
városi
ünnepséget. Mindjárt a legelső alkalommal
megkerestük
a KÉSZ soproni csoportját, mert a Magyar Kultúra
Napját
csak együtt van értelme ünnepelni. Az idei már
az ötödik ünnepség lesz. Felváltva
hívunk
meg református, evangélikus, katolikus
előadót,
szellemi életünk egy-egy kiemelkedő
személyiségét.
- Milyen
kapcsolata
van a Kálvin Körnek a KÉSZ-szel és a
többi
városi civil szervezettel?
- Kapcsolatunk a
KÉSZ-szel
kitűnő: egymást segítve tesszük a
dolgunkat.
A Soproni Kálvin Körből néhányan a
nagy
többségében római katolikusokat
tömörítő
KÉSZ-nek is tagjai vagyunk. Rendezvényeinket a
KÉSZ
híradója rendszeresen megjelenteti. Katolikus és
evangélikus
személyiségeket is hívtunk már
körünkbe
előadónak, sőt egyik vezetőségi
tagunk
is római katolikus. Azon kevés református
műhely
közé tartozunk, melyek a Katolikus Püspöki Kar
1997-es
körlevelét megvitatták. A beszélgetés
kezdetén említett elvek alapján hasonlóan
jó
kapcsolatot igyekszünk ápolni a város többi
civil
szervezetével is.
- Milyen a
Kör
látogatottsága? Kik és hogyan
támogatják
a Kör munkáját? - Előadásaink
átlagos
látogatottsága mintegy 40-60 fő, (30 és
150
volt a két szélső érték).
Rendelkezünk
tehát egy stabil maggal. A kör elsősorban tagjainak
és támogatóinak - ráfordított
időben,
vagy pénzben megnyilvánuló -
áldozatkészségéből
tud működni. Mint közhasznú
társaság,
ebben az évben először leszünk jogosultak
egyszázalékos
adó-támogatás
elfogadására.
- Az
alakuláskor
kitűzött célok és tervek - a négy
évre
visszatekintve - hogyan valósultak
meg?
- A Kör az
eredeti
célkitűzéseknek megfelelően
működik,
de az értékelést a hamarosan esedékes
közgyűlésünk
lesz hivatott elvégezni. Nehézségeink persze
voltak,
vannak és lesznek (elsősorban a szűkös anyagi
keretből fakadóan), de nem panaszkodunk. A
hírünk
jó, és örömmel tölt el, hogy már
máshonnan
is kíváncsiak tapasztalatainkra.
- Milyen
előadásokkal
várja az érdeklődőket a Kálvin
Kör
2000-ben?
- Többek
között
Bolyki János ny. teológiai tanár, Kopátsy
Sándor
közgazdász, Fekete Károly, a Debreceni
Teológiai
Akadémia rektora és Kulin Ferenc, a Károli
Gáspár
Református Egyetem tanára lesznek a vendégeink.
Természetesen
szervezünk utakat a Parlamentbe, a Korona
megtekintésére.
A Magyar Millennium éve alkalmából
pályázatot
fogunk kiírni soproni fiatalok számára. A
pályázat
szövege reményeink szerint olvasható lesz a Nyugati
Kapu jövő heti
számában.
-
Köszönöm
a beszélgetést.
szöveg és
fotó Tóth
Éva
|