Szerényi Gábor a "lim-lom" gyűjtő kategóriát egymáshoz társításukkal írja felül
Kiállítás a nagycenki Horváth & Lukács Galériában
Szerényi Gábor a "lim-lom"-gyűjtő
kategóriát egymáshoz társításukkal írja felül
Kiállítás a nagycenki Horváth & Lukács
Galériában
Szemadám György művészeti író nyitotta meg Szerényi Gábor
grafikusművész kiállítását Nagycenken a
Horváth & Lukács Galériában.
Szemadám szerint a kiállító művész nehezen besorolható,
szabálytalan alkotó. Nem kiállításra készült
kortárs-művészetet művel. Munkái nem illusztrációk, nem poénos
karikatúrák, nem a szokásos műtermi
munkák, hanem rajzos naplójegyzetek, szóviccek.
Szerényi Gábor aprólékos, részletekre is figyelő munkával
létrehozott képi megfogalmazásai telitalálatok.
Metaforái matematikai pontossággal fogalmazzák meg a személyes
átélésekből született feszültség okozta
kisülések nyomait.
A jellemző fekete-fehér csak hangsúlyozza a határozott és
egyértelmű vizuális kijelentéseket. Mert Szerényi
nem kérdez, nem kételkedik, nem mereng. Szenvedélyes ugyan, de
egyértelmű kijelentő képi mondatokban -
pontos megfigyelés alapján - közöl, tudósít.
A mára reagál. Megelevenít hétköznapi tárgyakat. Expresszionista
vonásokkal ruházza fel azokat, vagy csak
egyszerűen egy és ugyanazon meghatározatlanul-lezáratlan felületen
társítja őket. A megörökítés tárgyai a már
említett művészi igényességgel és hallatlanul pontos grafikai
tudással
megrajzolt csupa értéktelen dolog.
Olyanok, amelyek egyenként még épek és használhatók lennének, ám mi
inkább kidobásra ítélnénk azokat,
mintsem, hogy a helyük keresésével kellene az időt töltenünk:
gémkapocs, vonalkód, fűző, órarugó, tollhegy,
gomb cérnával, elégett gyufaszál, letépett naptárlap, puzzle-darabka,
vagyis lim-lom.
Szerényi a "lim-lom"-gyűjtő kategóriát egymáshoz társításukkal
írja felül. Így egy halmaz alkotóelemeiből egy
függvény alapján pontosan meghatározható alapgondolat szerves
alkotóelemeivé válnak. Ez lenne az a
függvény, amellyel a művész mindennapjaink, megnyilvánulásaink
törvényszerűségét pontosan kifejezi?
Szerényi Gábor alkotásai folyamatos fogalomkapcsolatokat szülnek.
Ezért személyesek. Mert a nézőt
kényszerítik arra, hogy felruházza a megszemélyesített tárgyakat - az
alapvető jellemén túl - további, emberi
tulajdonságokkal.
És, hogy kinek hogyan sikerül ez, az is nagyon személyes, mert
végső soron azt jellemzi, aki ezt megteszi.
Tehát, nem árt vigyázniuk.
szöveg és fotó Tóth
Éva
|