Biztos, hogy jó ez valakinek!
Az emberi méltatlanság a másik oldalon van
Biztos, hogy jó ez
valakinek!
Az emberi méltatlanság a másik oldalon van
Ha már egyszer szorgos olvasóinkat tájékoztattuk az
egyszerhasználatos pelenkák körül kialakult lehetetlen helyzetről, úgy
illik, hogy írjunk a "megoldásról" is, mely röpke egy hónap alatt
leirat formájában eljutott az orvosokhoz.
Két változás miatt zajlott le a hónap történése:
- Az első hat hónapban a beteg állapotát diagnosztizáló vagy
előidéző szakorvos írhat csak pelenkát, a továbbiakban a háziorvos is
megteheti ezt szakorvosi igazolással.
- Ha a helyzet megoldódni látszik, már csak az a kérdés, hogy az
ezután felírható pelenkák közül mit írjunk, melyeknek gyártmányáról,
minőségéről, méretéről még semmiféle adatunk nincs?
Zárójeles a
kérdés, de talán a legfontosabb, amiről talán soha nem tudunk meg
semmit, hogy ki gyártja ezeket a pelenkákat, nem Kft-név szerint,
hanem rokonsági szinten ki a pelenkák elkövetője? Van-e összefüggés a
váltás és a kedvezményezett váltó személye között?
Mondhatnánk: a helyzet megoldódott, nincs róla tovább mit
beszélni. Az egy hónap viszont azok életében, akik hiába rohangáltak
orvostól orvosig, akiknek az új rendszer féléves többlet-sorbanállást
eredményez, mert más írja fel a szokásos gyógyszereit, más a betétet,
azoknak nem biztos, hogy ilyen egyszerű a válaszuk.
Talán kicsit morbid viccel, de ténylegesen tükrözve a helyzet
lehetetlenségét: az új rendelkezés nem ad szárnyat vágyainak és ettől
nem lesz örömteli a pelenka. S hogy az eredeti szándékra utaljunk:
vajon a változtatás mikéntjében, és a megoldásban hol van az emberi
méltóság? Annál-e, aki gyártja vagy annál, aki árusítja, esetleg
annál, aki használja?
szöveg - DI -
|