|
Nurziai Szent Benedek
Dr.Várszegi Asztrik pannonhalmi főapát
Szent Benedek napján
Nurziai Szent Benedek 480 körül született Nurziában, ma a
kisvárost Norcia-nak nevezik és Olaszországban található. Módos
szülei gyermeküket Rómába küldik, hogy ott a tudományokban jártasságot
szerezzen. Az erkölcseiben még mindig pogány
Róma szorongással tölti el a fiatal Benedeket, ezért, igazában véve
elmenekül Rómából és remete lesz. Remete, hogy egész
életét Krisztusnak szentelhesse. Találkozik egy idősebb
szerzetessel, Romanussal, ő vezeti be a szerzetesi
életformába.
Benedek Rómától keletre, Subiacoban él teljes
magányában. A szigorú életű remetét a környéken élő nép,
majd szerzetesek is tisztelni kezdik. A közeli Vico
város
szerzetesei felkérik, legyen az apátjuk! Fájdalmas
kudarccal ér véget ez az epizód életében, ezért
visszatér a magányba, de a körülötte gyülekező tanítványok
ismét arra indítják, hogy vállalja a közös életet.
Ebben a benső vívódásában érlelődik meg benne az a
gondolat, hogy a közösségi élet csak szabály, regula
segítségével valósítható meg.
Később tanítványaival Subiacóból Montecassinóba megy, ahol az egykori
pogány szentély köveiből templomot és monostort
építenek Keresztelő Szent János és Szent Márton tiszteletére. Benedek
életútja itt, Montecassinón teljesedik ki. Az evangélium
szellemében vezeti a rá bízott szerzeteseket, megírja számukra
Reguláját, ami immár több, mint 1500 esztendeje sok
kereszténynek - férfiaknak és nőknek - lelki vezetője. 547. március
21-én hal meg szerzetesfiai között. Montecassinón van
eltemetve. Ünnepe a tavaszi ünnep, március 21., de mivel ez mindig a
nagyböjti, a húsvéti előkészületi időbe esik, ezért az
Egyház áttette július 11-ére, és ez a július 11-i ünnep tekintendő
Szent Benedeknek, Európa patrónusának, Nyugat
védőszentjének fő ünnepeként.
Néhány gondolat Szent Benedek Regulájáról. A Regula kicsike,
jelentéktelennek tűnő könyv, mégis 73 fejezetből áll. A
Prológus, a bevezető minden témát érint, amit a 73. fejezetben
külön-külön tárgyal majd a Regula. "Az engedelmességben
Krisztusnak szolgálva, az evangélium vezetésével járjuk az élet
útját", mondja Benedek. S ahol ezt az utat járjuk, ahol erre
fölkészülhetünk, az a monostor, ami nem más, mint az Úr szolgálatának
iskolája. Az első fejezet kritikát mond a kortárs
szerzetességről, a második fejezettől kezdődően pedig a monostor
életére vonatkozó fontos kérdésekhez ad elvi és gyakorlati
útmutatást. Beszél a monostor vezetéséről, a testvérek közösségéről, a
testvérek egymás közötti kapcsolatairól, a lelki élet
művészetének eszközeiről, a legfontosabb közösségi erényekről -ezek az
engedelmesség és az alázatosság -, továbbá a
munkáról.
Az utolsó fejezetben összegző ajánlást kapunk arról, hogy a
szerzeteseknek milyen
könyveket kell ismerniök. Megadja számukra a lelki élet alapvetését. A
Regula sok
ismert forrást felhasznál, mégis egyéni műve Benedeknek. A szerzetes
atya biztos
kézzel válogat a szerzetesi hagyomány építőköveiből. Az Úr szolgálata
iskolájának
felállításával Benedek keretet teremtett az Istenkereső keresztény
élet számára. E
könyvecskében csodálatos egyensúlyban van tekintély és testvériség,
erő és
szelídség, az emberi méltóság tisztelete és az alázatos engedelmesség,
az imádság és a
munka szeretete.
Minden magyarázatnál sokkal többet mond az, hogyha magát a Regulát
idézzük!
A Regula 72.fejezete. "A jó buzgóságnak meg kell lennie a
szerzetesekben! Amint van
keserűségből fakadó rossz buzgóság, amely elszakít Istentől és a
pokolra vezet, úgy
van jó buzgóság is, amely a vétkektől választ el és Istenhez, és az
örök életre vezet.
Ezt a buzgóságot tehát a legizzóbb szeretettel gyakorolják a
szerzetesek, azaz,
egymást a tiszteletadásban előzzék meg! Egymásnak mind testi, mind
lelki
fogyatkozásait a legtürelmesebben viseljék el! Egymásnak versengve
engedelmeskedjenek! Senki se kövesse azt, amit a maga számára
hasznosnak ítél,
hanem ami másnak az! Egymást tisztán, testvéri szeretettel szeressék!
Istent szeretve
féljék! Apátjukat őszinte és alázatos szeretettel szeressék!
Krisztusnak semmit elébe ne tegyenek, aki bennünket mindnyájunkat
az örök életre vezessen!"
Ezt a Regulát , mint már említettem, 1500 éve számos kolostorban,
férfiak és nők egyaránt követik.
Ma ugyanígy van.. Magyarországon 996. óta vannak bencések
Pannonhalmán. Aztán a történelem folyamán számos más
kolostorban is. Ma a Magyar Bencés Kongregáció szerzetesei
Pannonhalmán, Győrött, Tihanyban, a területi egyházmegye
egyházközségeiben, Sao Paoloban és az Unterwald-i házunkban élnek.
Rendünk jelszavaként szokták említeni: "Ora et
labora!", "Imádkozzál és dolgozzál!". A szerzetes első feladata,
hivatása, hogy Istent kereső ember, Isten embere legyen! Az
Istenkeresés elsődleges helye és lehetősége az imádság, a közös
imádság. Emellett számos munkaterületen próbálunk
embertársaink, testvéreink szolgálatára lenni. A magyar hagyományoknak
megfelelően hangsúlyos és legfontosabb munkánk a
fiatalok oktatói-nevelői munkája, amelyet Pannonhalmán és Győrött a
gimnáziumokban és a nevelőotthonainkban végzünk.
Ezen kívül a lelkipásztori munka, de a rendtársaknak szabad lehetősége
van a tudományos munkára és más, olyan lelkipásztori,
lelki munkára, amely az egész közösséget építi.
Tanító és nevelő munkánk során természetesen nem zárkózunk el az új
kor kihívásai elől sem. A tegnap felől érkező, a mában
végzendő, és a holnapot előkészítő feladatok vállalásával kívánja a
holnap magyarságát és a 2000 éves Egyházat szolgálni
közösségünk.
Rendünk fiataljait és iskolánk diákjait nyitottságra nevelni
nyitottságot követel minden oktatótól, nevelőtől is. Olyan
nyitottságra
próbálunk nevelni, mely értékeli és megbecsüli a másik tisztes,
lelkiismeretes munkáját, személyiségét. Olyan nyitottságot, mely
a valóban gondolkodó, a jobbért, szebbért, igazabbért munkálkodó
embert tartja mindig szem előtt. Számunkra ez a humánum,
ez Krisztus tanítása is. Ez magyarságunk és európaiságunk.Ez építheti
a jövőt .
(A Panoráma Rádióban 12-én 11.15-kor hallgatható beszédet leírta
DI.)
|