CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: SzínházVilág

1999. március 17., szerda 00:00


Simor András az Apostolról és "Petőfi holdudvaráról"

Beszélgetés a Soproni Városi Könyvtárban

Simor András az Apostolról és "Petőfi holdudvaráról"

Beszélgetés a Soproni Városi Könyvtárban

Simor András látogatását a városi könyvtárban vendége: Héjjas Zoltán bemutatkozása előzte meg, aki a fiatal Eötvös Kiadó mindössze 4 éves tevékenységéről, kiadási elképzeléseiről, elkötelezettségéről beszélt. A gazdag kínálat, ami bemutatásra került, valamiféle misszió vállalására enged következtetni, Eötvöséket az elfeledett, a korábban meg sem jelent, az ismeretlen és megismerésre váró művek kiadójaként fogjuk majd ismerni. Érdemes keresni a tartalmában, formájában is igényes köteteit!
Az Eötvös Kiadó és a költő, műfordító, spanyol nyelvtanár Simor András kapcsolata műveinek megjelentetésével jött létre, nézeteik és értékítéletük azonosságából adódóan - nem véletlenül - természetesen létező folyamatban él tovább.

A költő Simor András könyvtári látogatásának apropója "Az Apostol" bemutatója. Felolvasását ezért az e témában született "Szilveszter csontjairól" írott költeményével kezdte ("Kik örülnek az orgonáknak? 1985). A bemutatásra kerülő műveket három egységre osztva ezután saját összekötőszöveggel követték egzmást előbb a XIX. sz.-i költők versei, más arcát engedte megismerni a korábbi "Vurstli" (1977) majd a válogatott és új verseket is összefoglaló "Balga Prometheusz" címmel megjelent kötetekből.


Tanulmánykötetét bemutatva utalt arra a tevékenységre, melynek során 1978 óta törekszik "az eredeti művek sajtó alá rendezésével változtatni azon a helyzeten, amelyet talán leginkább azzal lehet jellemezni, hogy miközben némelyik forradalmárunk neve minden év március 15-én elhangzik az ünnepi beszédekben, életművüket és velük rokon eszmetársaikét nem veszik komolyan. "
A kötetben szereplő tizennégy múlt századi gondolkodó, író, költő, forradalmárról szóló munkák közös jellemzője, életművük Petőfiével való érintkezése.
Ebben a blokkban esett szó pl. Táncsics Mihály egyik főművéről, a "Józan ész" címmel írt munkáról, melynek egyetlen megmaradt példánya 149 év után majdnem "elveszett" az Országos Széchenyi Könyvtárból, Vasvári Pál vígeposzáról "A szerelmes bajnok"-ról (ugyancsak az OSZK-ban őrizték kéziratban), amely 150 évig várt a megjelenésre. Hallottunk még addig ismeretlennek tartott Petőfi versről, mely Rákócziról szól, s azt, hogy nem Petőfi verse lenne, azóta sem cáfolta senki, valamint Szini Károlyról, aki harminc éven át volt lapszerkesztő, heti-, havi lapok, röpiratok őrzik tevékenysége nyomát, és szinte ismeretlenül került a leszármazottak jóvoltából a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Hogy kiket emelt ki még és milyen ismeretlenségből, elfeledettségből Simor András, azt "Az ismeretlen XIX. század, avagy Petőfi holdudvara" címmel megjelent tanulmánykötete tanúsítja, melynek címlapjára is egy ismeretlen fametszet került; talán az egyetlen ábrázolás, mely a Pilvax-kávéház előtt tüntető tömeget ábrázolja, a tömegből kiemelkedő férfialak kezében zászló "egyenlőség" felirattal, az eredeti metszetet Moszkvában őrzi a Joseph-Helbert gyűjtemény.

A végén újra "Az Apostol" és soproni bemutatójának előtörténete:
14 évvel ezelőtt a Baranyi Ferenc szerkesztette Palócföld közölte Simor András "Szilveszter versei"-t. Blum József zeneszerző ezek olvastán kereste fel Baranyit, aki "Apostol" ügyben őt Simor Andráshoz küldte. A találkozásból közös mű született, műfaja rockopera.
Simor István - ha a zene ritmusa miatt nagyritkán kénytelen is volt engedményt tenni - a szövegkönyv megírásánál a Petőfi szövegekhez ragaszkodott. A talán csak a film eszközeivel megjeleníthető leírások helyett a dramaturgia követelte "történés" szövegeként az alapmű kiegészült egyéb, Petőfi műből vett sorral és helyet kapott benne a Simor András által írt Szilveszter versek szövege is.
A 14 évvel ezelőtt útjára indult mű zenei anyagát korábban már bemutatta a rádió, oratóriumi feldolgozásban elhangzott az "Ezredvég" folyóirat irodalmi estjén és a Petőfi Irodalmi Múzeumban is. A színpadi bemutatás a soproni ősbemutatóig váratott magára.


Az Apostol téma nem először került a költő érdeklődésének előterébe.
A magyar Petőfi-kutatás - hol így, hol úgy - időnként szintén elhíresül és változik, talán csak egy dolog változatlan - mondja Simor András - a sok kiadást megért középiskolai irodalom tankönyvek sorsa, melyek többnyire nem kedvelik "Az apostol" főhősét. Álljon itt ehhez egy idézet: "Szilveszter prófétának mondja magát, ám szeme mind homályosabban lát. Áldozata egyre értelmetlenebbnek tűnik. Teljes magánya meghasonlásba kergeti. Megtagadja Istent, és ha tehetné, kiirtaná az emberiséget." A részlet a gimnáziumok II. osztálya számára készült tankönyvből való, mely megjelent 1980-ban, de érdemes utánanézni az 1990-ben engedélyezett és már 7. kiadásban ismert jelenlegi irodalom tankönyvben található értékelésnek is.
Fentiekkel azonos vagy rokonszenvező, de ezekkel ellentétes véleményeket is bőven kínál az irodalomtörténet. Simor András (ld. verseit a Szilveszterrel kapcsolatban kiemelésre kínálkozó fogalmakról: Az írásról, A másolásról, A lélekről A nyomdáról, melyekben az eredeti Petőfi gondolatok - kurzívval szedve - köré fogalmazódnak ) részleteiben és egészében, a mű szerkezetét öt részre bontja, nagyszerűségét is kiemelve újszerűen értelmezi és láttatja a sokat vitatott Petőfi művet.
Egyáltalán nem káros, akár a rockopera megtekintése után is, ha valaki otthon előveszi és felnőtt fejjel egyetlen ülésben itt és ma végigolvassa diákkora egyik kötelező olvasmányát.

A Simor András szerkesztette Ezredvég folyóirat rövidesen megtalálható lesz a Városi Könyvtárban is.



- Müller Imréné -

- A fotók az Apostol főpróbáján készültek Pluzsik Tamás gépével -