Rovat: SzínházVilág
1999. március 03., szerda 00:00
Minden színdarab sorsa attól gyönyörű... Interjú Székhelyi József színművészel
az Üvegfigurák rendezőjével Szeretném először is személyesen megköszönni az
Üvegfigurák előadásait a magam és a soproni közönség nevében. Magam
csak jót hallottam minden ismerőstől, akik látták a darabot, sőt
fiataloktól is, akik a történelmi előzményeket nem is nagyon
ismerhetik.
Hogyan történik egy színen levő darab "karbantartása"? Történt-e rendezői, dramaturgiai változás az előadások során? A darabban rejlő mély-értékek természetesen a rendező szempontjából folyamatosan kontroll alatt tartandóak! Lehet, hogy én rosszat gondolok mély-értéknek vagy nem úgy van, ahogyan én azt gondolom. Egyelőre az előadások azt igazolták vissza, hogy pontosan azok a neuralgikus pontjai a leghatékonyabbak, amikről én is azt gondoltam, hogy azok. Ilyen módon ezeknek a karbantartása nagyon egyszerű, mert négy, nagyon fegyelmezett kolléga játssza, akik nagyon korrektül és fegyelmezetten mennek végig azon a "kűrön", amiben megállapodtunk, tehát csak nagyon kis finomítások történhetnek "karbantartás" közben. Arról nem is beszélve, hogy minden színdarab sorsa attól gyönyörű, hogy egy ponton túl a játszó személyek többet tudnak már, - ezerszer többet nálam - a történetről. Itt az az én nagy "mázlim", hogy hosszú-hosszú évtizedek óta cipeltem magammal ezt a darabot, hogy szeretném megcsinálni. Így a darabnak ők pontosan ugyanazokat a mély rétegeit fedezik fel a játék során, amelyeket én megpróbáltam injektálni beléjük a próbák során. Hová sorolod életed munkájában ezt a rendezést? Előre..legelőre. Egyrészt minden megrendezett darab egyben a gyermekem is, ahogyan az eljátszott szerepek is azok. De ez a rendezés talán a legérettebb… Tudom, hogy sokáig hordoztad magadban ennek a darabnak a megrendezési vágyát. Milyen kedvenceid vannak még a tarsolyodban? Rengeteg magyar darab. Nagyon szeretném megcsinálni egyszer egy briliáns színész - párossal Karinthy Cini Négykezesét, a Dunakanyart és a Bösendorfert, Szomory Dezső Takáts Alice-át, nagyon szeretnék egy pazar Dürrenmatt-Capek vegyes estet csinálni, amely állna a Szamár árnyékáért-ból és egy Capek egyfelvonásosból, melynek címe A végzetes szerelem játékai. Persze vannak még kedvencek, természetesen: pl. egy igazi Éjjeli menedékhely… meg egy Cseresznyéskert…Vannak a fejemben olyan tervek, amelyeket bármikor, bárhol, de ha lehet, leginkább itt szeretnék megcsinálni. Mi foglalkoztat most színészként? Színészként most a Nemzeti Színház soros premierje foglalkoztat: ez Herczeg Ferenc Majomszínháza, amelyben egy részeges, mondhatni delírium tremens-es ezredest játszom. Milyen minőségben látunk legközelebb Sopronban? Nem tudom…Nagyon szeretném, ha ezt a darabot, melyet ma zsűrizhet a győri elektor, beválogatja az országos találkozóra, és szeretnék Sopronban olyan minőségemben büszkélkedni valamikor a szezon végén, hogy megnyertük az Országos Színházi Találkozó Fesztiválját az általam rendezett Üvegfigurákkal. Köszönöm az interjút és további sok hasonló, nagy sikert kívánok! - DI - Foto:Pluzsik Tamás |