Rovat: Közélet
1998. április 24., péntek 00:00
|
Dr. Kellermayer Miklós, a POTE tanára
1998. április 21-én a TIT Sopron és az Erkel Ferenc Általános Iskola Családvédő szabadegyetemének vendége volt dr. Kellermayer Miklós, a Pécsi Orvostudományi Egyetem tanára, aki előadásában a természetben és a társadalomban található rendből kiindulva beszélt nemzedékünk felelősségéről, s egy új kezdeményezésről az egésznapos családiasított iskolamodellről. - Professzor úr kérem, beszélne arról a rendről, amely a világban található! - Az ember legnagyobb felismerése a világ megfigyelése során az volt, hogy rend van benne, túl azon, amit ő meg tud alkotni. Einstein ezt a törvényi rendet a mikrokozmosztól a makrovilágig ugyanazon mutatók szerint tárta fel, s ezt a törvényt ésszerűnek és célszerűnek találta. Ennek az ésszerűségnek és célszerűségnek az eredetére az emberiség nem tud magyarázatot találni. Einstein ennél a pontnál látta a hit és a tudás találkozási pontját. Az ember alázatosan csak annyit tudjon kimondani, hogy ennél a pontnál nem tudunk tovább nyomozni. Az is felborítja a rendet, ha az ember a megismerhetőség határát próbálja átlépni, akár gondolattal, szóval, vagy cselekedettel. De az is nagyon nagy baj, ha a megismerhető határon belül nem az igazság és az igazságosság vezérli, hanem valami tekintélyelvűséget fogad el, itt nagy bajokat teszünk gyermekeinkkel: hipotéziseket tanítunk tényként. Az ember folyamatosan megszegi ezt a törvényt, s ez az oka annak, hogy az ember a XX. század végére emberi voltának, egyedi küldetésének, egyedi misztériumának lényegét tulajdonképpen nem éli meg. Ettől a perctől kezdve az emberiség képes lesz az élet ellen szavazni, kiírtani a fákat, tönkretenni a környezetet, tönkretenni a földet. Ezt pedig meg lehetne változtatni. - Mi történik a világgal, ha továbbra is ebbe az irányba haladna az emberiség? - Nagyon nagy baj van a kőolaj környékén, mert minden tudományos számítás szerint az ózonlyuk effektus mellett, a felmelegedés a széndioxid-hatás beláthatatlan károkat okoz. De ez még a kisebb baj. A nagyobb baj, hogy mi nem törődünk azzal, hogy az unokáink mit fognak csinálni. Itt legalábbis el kell ismernie az emberiségnek, hogy kényszerpályán mozog, életellenes, rászedett életet él. - Milyen változásokra lenne szükség? - Meg kell teremteni először a halál szavazati táborával szemben az élet szavazati táborát. Meg kell teremteni a többséget az élet mellett. Vissza kell mennünk a bölcsőhöz. Újra kell gondolni a gyermekektől kezdve a társadalmat, egy olyan nemzedéket kell felnevelnünk, amely már másként gondolkodik. Ennek érdekében a gyermeket minden ártó dologtól meg kell védenünk, hogy alkotó, igazi kiművelt emberfő legyen, aki magát a mindenséggel méri. S ez nem reménytelen, hanem rendkívüli módon reményteljes, s ehhez minden adott. Tudjuk, hogyan kell égetni a hidrogént, tudunk biztonságos atomreaktort építeni, akkor ezt is meg tudjuk csinálni, csak a legfőbb értéknek az embert kellene tekintenünk. - A professzor úr beszélt előadásában egy új kezdeményezésről az egésznapos családiasított iskolamodellről, miben rejlik ennek lényege? - Ki kell mondani, hogy iskola csak ott lehet, ahol nagy füves pálya áll rendelkezésre, s 20-30 fa veszi körül. Ki kell vinni a gyermeket a bűzös városból, mert a gyermek a legnagyobb érték, itt nincs apelláta. 5 éven belül az összes gyereket ki lehetne vinni ilyen iskolába. Magyarországon is be kell vezetni az iskolabuszrendszert. Mennyibe kerül? Bagatell ahhoz képest, amit ezzel nyerünk. - Kik tanítanának ebben az iskolában? - Pozitív cselekvéssel kell a gyermekek ébrentöltött óráit betölteni. A konkrét tananyagon kívül nagyszülő korú, az iskolaszék által kiválasztott személyek is bakapcsolódhatnának a munkába. Ők tartanák a mindennapos sportedzéseket, ők tanítanák meg gyerekeket a zenére, a művészetekre, s az erkölcsi nevelést is ők végeznék. Így láttam ezt Amerikában is, s ott jól működik. Az életkornak megfelelő szintű nevelésre van szükség. A szabadegyetem befejező előadására április 28-án 17 órakor kerül sor az Erkel Ferenc Általános Iskolában. Előadója dr. Tőkéczki László, az ELTE művelődéstörténeti tanszék tanára lesz. Témája: a nemzetpolitika és művelődés lesz. Merényi Zoltán |