CyberPress.Sopron

Dr. Kállay Miklós egyetemi tanár

A világ bortermelésében túltermelés tapasztalható, ami annak tudható be, hogy az utóbbi évtizedekben a borfogyasztás világszerte csökkent. A fogyasztás csökkenésének okait kereshetjük az életmód változásában, különösen azokban az országokban, amelyek meghatározó borfogyasztással és kultúrával rendelkeznek, így például Olasz- és Franciaország. Betudható a motorizációnak, és bizonyos olyan tiltó rendelkezéseknek, amelyek a bort sok esetben az alkoholos italok körébe sorolják, és nem fontolják meg azt a tényt, hogy a bor ennél sokkal többet jelent. A divatváltozásnak is betudható a csökkenés, gondolván arra, a fiatalok nem biztos, hogy a bor felé fordulnak, és helyette a Coca-Cola kultúrát, vagy a nemesebb égetett szeszesitalok, vagy az azokból készült ún. kevert italok fogyasztását részesítik előnyben. Magyarországon is tapasztalható volt az elmúlt 20 évben a borfogyasztás csökkenése. A 80-as évek végén 20-22 liter volt az átlagfogyasztás, de szerencsére az évtized végére ez mintegy 30 liter/fő értékben stabilizálódott. Ha megfontoljuk Magyarország évi kb. 4 millió hektoliteres termelését és a kb. egy millió hektoliter exportra szánt mennyiséget, akkor a belső fogyasztás ennek a különbségével lefedett. Ami a borfogyasztás struktúrájának változását illeti, meg kell feltétlenül említenünk azt a tényt, hogy ha kevesebbet is fogyasztunk a borból, mindenképpen minőségi fogyasztásnak lehetünk tanúi, tehát a magyar és európai statisztikai átlag kevesebbet, de jobbat fogyaszt.
A tendencia a vörösborok fogyasztása felé tolódott el a fehérborokkal szemben. Megfigyelhető még a szénsavtartalmú italok (habzó borok, pezsgők) emelkedése az egyébként csökkenő borfogyasztáson belül. A vörösborfogyasztás elterjedése a magyar piacra is jellemző. Ennek sok oka van, a divat mellett a számos pozitív élettani hatást kiváltó vegyületek miatt, amelyek a vörösborban megtalálhatók.
A bor bizalmi termék, és mind a kulturális utalások, mind az egészségügyi megfontolások a borfogyasztás emelkedését eredményezheti. A bizalmi termék jellegből adódóan, ha az emberek tudják, hogy az egészségükre hasznos italt fogyasztanak, azon túl, hogy a bor élvezeti cikk, akkor ez jelentős marketingeszköz lehet a borfogyasztás népszerűsítésében, végül a piaci pozíciók megerősítésében.
A borok esetében orvosok általi megállapítások szerint is számos olyan vegyület csoport található, amelyek élettanilag pozitív hatásúak, és még magának az alkoholnak is, amelyet pedig gyakorlatilag a bor egyedüli káros vegyületének nevezhetünk. Az ún. polifenol típusú vegyületek a szív- és érrendszeri megbetegedések ellen, míg a nitrogén tartalmú vegyületcsaládba tartozó biogén aminok közül például a szerotonin a feszültség- és stresszoldó, depresszióellenes hatásáról közismert. Mindezek a vegyületek a borban megtalálhatók. A technológiából eredően a vörösborokban nagyobb koncentrációban, mint a fehérben, de ott is megtalálhatók.
Összegzésképpen elmondható, hogy a bor ugyan alkoholtartalmú termék, de nevezzük inkább erjesztett terméknek, amelynek a fogyasztása inkább pozitív hatásokat tükröz, mint negatívakat.
Végezetül hadd emeljem ki az Európai Unió állásfoglalását a szőlő- és borágazatról, amely szerint amellett, hogy az ágazat munkahelyteremtő, a szőlőtermesztés még a táj formálásához is hozzájárul, valamint az életszínvonal alakulását jelzi a borfogyasztás mennyiségi és minőségi összetétele. Tehát miután az EU-ban mindig is a „boldog lét” a megfogalmazás, mint elérendő cél, ehhez a borfogyasztás alakulása mindenkor megfelelő jelzőszámot biztosít.

Dr. Kállay Miklós egyetemi tanár
Szent István Egyetem, Élelmiszertudományi Kar
Borászati Tanszék