|
Soproni Füzetek 2000
Évente megjelenő művészeti antológia
Ismert a cím, mely egy stabil, most már évente megjelenő művészeti antológia címe, Sarkady Sándor értő szerkesztésében. A létrehozók sokáig próbálgatták, mire kialakultak a fejezetcímek. Felsorolásszerűen: Soproni Kaleidoszkóp, Vers, novella, dráma, A város kulturális életéből, Tanulmány, Dokumentum, Megemlékezés és Szemle. Az évente jelentkező értékeket kutatja és teszi közzé az 500 példányban megjelenő kötet. A főszerkesztő, ismert szerénységében, önmagát is háttérbe szorítva ad lehetőséget fiatalnak és idősnek, hogy munkája gyümölcséből bemutathasson jellemző részleteket.
A nyomdai munkákat a Földes Tamás vezette Szociális Foglalkoztató készítette, mely szöveg nyomására kiválóan alkalmas, de még fekete-fehér képeket sem képes jól reprodukálni. Ez is nehezíthette a szerkesztők munkáját, amikor a soproni képzőművészek alkotásaiból erre a nyomtatási módra megfelelő grafikus jellegű munkákat kerestek. A szerkesztők munkájának javulási jeleként állapíthatjuk meg, hogy lényegesen kevesebb idén a helyesírási hiba a Soproni Füzetekben. 500 példány nyomtatására volt lehetőség, ez pedig lényegesen megdrágította a kiadást: már 1000,- Ft-ba kerül egy kötet.
 A nem sokkal kevesebb, mint száz alkotó nevét sem tudjuk természetesen felsorolni, még kevésbé vállalkozhatunk arra, hogy munkáikat egyenként elemezzük: bemutassuk, mi bennük az általános, mi az egyéni, hol tévesztett célt és eszközt az alkotó.
Általános tendencia, hogy az írók és költók az élet alapvető kérdései felé fordultak: aligha jelent meg annyi Istennel kapcsolatos írás másutt, mint ebben a füzetben. Születni és meghalni, létrehozni, fenntartani, elmúlni és fennmaradni. Ezek a kérdések, melyekre a helyi szerzők kerestek és részben találtak is válaszokat. Hogy ezek véglegesek-e, azt persze nem tudhatjuk.
Sok a neoklasszicista (és ezért dekadensnek tűnő) alkotás. Az érzékeny fülű olvasó felfedezheti egy-egy versben Babits Jónás imájának egy-egy ritmus- vagy rímképletét, Pilinszky szigorú névszó-alkalmazó versírását, sőt még egy Mécs László(?) téma összehangzását is. Megjelenik a lokálpatriotizmus, mely legnemesebb formájától az öregkori "ki kit ismert már, mielőtt megszületett volna" címmel jellemezhetnénk.
Tartalmaz a kötet drámát és karcolatot, szonettet és szabadverset, passiójátékot(?), visszaemlékezést, a nemzeti érzés elősegítését és egy háborgó próféta félrehallásait.
Nem kerülhetem el, hogy teljesen egyéni, éppen ezért nem csalhatatlan zsűriként "eredményt" ne hirdessek. Ezt azonban nem szabad elhinni, hanem utána kell olvasni és ellene mondani akármiben.
Sarkady Sándor a győztes kínai versfordításaival ebben a kategóriában.(Nem népes a "mezőny", de bárkinek nehéz dolga lenne, ha meg akarná szorítani első helyezettünket.) Az egyéni vers kategóriában nálam Büki Attila Imája áll a dobogó tetejére, őt követi Kövesi György két verse eredetiségével és ősi gyökereivel (ágai már más irányba nőnek) és Bősze Balázs a Szentlélek eljöve c. versével.
Drescher Attila versei és karcolata üde és vidám színfolt a sok komoly téma között, idén érteni is lehetett minden nehézség nélkül, amit mondani akart. Prózában a bokor alól világlátó Dalos Margit nyert, akinek nehezen követhető és talán ezért kicsit túl didaktikus szövegformázása sokak számára megkönnyíti az idő követését. Fejér Zoltán írásában a jelzőket halmozó szerkezet nehezíti az egyébként is áttételes asszociációk követését, noha szépek és igazak a történetek.
A Dokumentum című fejezetben jelent meg Tóth Éva és Tóth Szabolcs írása az Erdélyi Körről. Ebben az írásban nemcsak egy baráti kör fejlődését és nehézségeit írták meg, de történelmet is írtak a kivándorlások egymásutánjáról, beilleszkedésről, ezzel jelentősen gazdagítva a büszke város imázsát.
Szép és változatos kiadvány a Soproni Füzetek 2000. Jó úton járnak. Ha a város vezetése és a soproni polgár eljut arra a szintre, hogy követhesse annak fejlődését, nem kétséges, hogy akár egy financiálisan nyereséges kiadvánnyá is válhat. Így legyen!
- DI -
|