|
Kovács László külügyminiszter Sopronban
Az elmúlt héten Sopron város vendége volt Kovács László külügyminiszter, az MSZP Győr-Moson-Sopron megyei listájának vezetője. Érkezése után a soproni Európa Napok keretében tartott előadást a volt megyeháza dísztermében. Elszomorító, hogy az Európa Napok rendezvényeit, s ezen belül a külügyminiszter előadását is nagy érdektelenség kísérte - mindez az EU-tagságért küzdő Magyarország egyik olyan városában amely néhány km-re fekszik az Unió keleti határától... Később a Vas-Villában már teltház fogadta a jelenlegi kormányzópárt egyik legnépszerűbb politikusát. A bevezető mondatok után dr. Fülöp József alpolgármester értékelte a városban megtörtént beruházásokat és fejlesztéseket. A külügyminiszter beszédében kijelentette: az eltelt négy év külpolitikája mindent megtett Magyarországért, amit a feltételek megengedtek, és ami az ország épségét garantálta. A külügyminiszter a NATO tagság kérdésében kijelentette: a tagság nem a háború megnyeréséhez, hanem megelőzéséhez kell. A kampánygyűlés a beszédeket követően a résztvevők kérdéseinek megválaszolásával folytatódott. Ezt követően Kovács László készségesen állt az iNteRNeTTo.Sopron rendelkezésére: - A közelmúltban hazánkban járt az Európai Unió trojkájának (Ausztria, Nagy-Britannia, Luxemburg) küldöttsége, akik a koszovói válságban érintett országokat keresik fel, melyet a jugoszláv kormány gyakran az ország belügyeként kezel. Ön szerint a válság mennyire veszélyeztetheti a térség biztonságát, stabilitását? - Az EU trojkája rendkívül súlyosnak ítéli meg a helyzetet, bármikor kirobbanhat egy újabb fegyveres konfliktus, ami méreteiben meg is haladhatja azt, ami eddig történt. Én ezzel az értékeléssel sajnos egyet kell, hogy értsek. Mi nem osztjuk azt a jugoszláv véleményt, hogy ez belügy! Ez a nemzetközi közösség ügye. Mi a politikai rendezés hívei vagyunk, elítéljük az erőszak alkalmazását, a terrorizmust és annak támogatását. Magyarország nem lép fel önálló akciókkal, de támogatja az EU közös lépéseit. Rendkívül fontosnak tartjuk azt, hogy a közösség minél egységesebben lépjen fel. Megállapodtunk abban, hogy a szerb elnökkel Milan Milutinovics-csal felveszem a kapcsolatot és megpróbálok én is közbenjárni a tárgyalásos rendezés elősegítésére. A jugoszláv vezetés nem mutat egyenlőre megállapodási készséget, ezért van szükség arra, hogy a nemzetközi nyomás egységes legyen. - Áprilisban kezdődtek meg a csatlakozási tárgyalások Magyarország és az EU között. Lehet-e a tárgyalások legfőbb ütközőpontja a schengeni megállapodás?
- A schengeni megállapodás az unió közösségi joganyagának részévé
vált. Arra nincs lehetőség, hogy Magyarország az EU tagja legyen, de
a schengeni megállapodáshoz ne csatlakozzon. Magyarországnak ezt
vállalnia kell. Ez a vízumpolitika tekintetében azt jelenti, hogy
Magyarország minden országgal szemben vízumkényszert kell, hogy
bevezessen, akik a csatlakozás pillanatában vízumra kötelezettek az
Európai Unióban. Ha a mai állapotot nézzük ez azt jelenti, hogy nem
kell változtatni vízumpolitikánkon Horvátországgal, Szlovéniával,
Szlovákiával szemben, mert ezen országok polgárai ma is vízum nélkül
utazhatnak az EU országaiba. Más a helyzet Romániával, Ukrajnával és
Jugoszláviával. Ez a három ország vízumkötelezett az EU országaiban,
Magyarországon viszont nem. Ha Magyarország EU taggá válik, akkor
ezzel a három országgal szemben is vízumkényszert kell bevezetnünk.
Látok megoldást Románia esetében. El lehet érni azt, hogy Románia,
Szlovákiához és Horvátországhoz hasonlóan megkapja a vízummentes
beutazás lehetőségét. A magyar külpolitika kész segíteni ennek
érdekében. Ha ez sikerül, ez a kérdés nem jelenthet problémát. Ha nem
akkor különböző technikai megoldásokon kell gondolkodni, pl: több évre
korlátlan beutazást biztosító vízumok kiadását. Ha ezt megvalósítjuk
nem sértjük a szomszéd országok tisztességes polgárait, a magyar
kisebbséget, de védjük az ország közbiztonságát. |