|
Vajgacs
|
Vajgacs
Birranga-fennsík, Tajmir-félsziget, Kara-tenger, Vajgacs... Ki tudja, hol is találhatók ezek? És az Usza, Turuhan folyók? Az Ural körül, és attól keletre, észak-keletre kereshetjük a térképen e földrajzi helyeket.
Talán szóba kerülnek a mostani, finnországi finnugor világtalálkozón is... Talán sikerült eljutniuk oda a jurákok, vogulok, osztjákok, enyecek, szölkupok, tavgik képviselőinek is.
Három államalkotó finnugor nép van: a magyar, a finn és az észt. A többiek lehetnének akár baszk, kurd stb. mintára önálló államért küzdő "terrorista" nép is... Szerencsére békés természetben-élés jellemzi őket - már ameddig VAN természet, amiben megélhetnek, ahogyan ezredeken át tették...
Az 1800-as évek második harmadában kezdődött e népek nyelvi anyagainak tervszerű megörökítése, hozzáférhetővé tétele. A magyar és a finn tudósok voltak azok, akik először gondoltak az obi-ugorok és a szamojédok nyelvének, népi kultúrájának megismerésére, "Az 1840-es években indultak meg az első, előre jól átgondolt, kellő előtanulmányok után megtett gyűjtőutak, melyek a századfordulón és századunk elején, az első világháború előtt érték el legszebb eredményeiket." M.A. Castrén (finn tudós) és Reguly Antal egyszerre járt szibériai nyelvrokonainknál. Nyelvi, folklór, néprajzi és mitológiai anyagot egyaránt gyűjtöttek.
"... a világ, az emberek, az állatok stb. teremtésétől kezdve az egyes szent helyek létrejöttével kapcsolatos, az istenségek történetére vonatkozó és még nagyon sok más tárgyú regét, mondát, spontán közlést ismertek meg."
Az obi-ugorok és a szamojédok hitvilágában számtalan kisebb-nagyobb hatalmú látható vagy láthatatlan lényt tisztelnek. "Vannak közöttük helyhez nem kötöttek, ezeknek bálványképük sincs, s vannak helyhez kötöttek, akiket egy vagy több, földrajzilag meghatározható helyen tisztelnek." "Az ábrázolt és a nem-ábrázolt szellemeket is többnyire ember formájúnak képzelik el. Ez természetesen nem akadálya annak, hogy a szellem ... ... időnként állat alakját vegye föl."
Nos, nem tudom, mi mindenről szólhatnak az előadók ott a finnugor világtalálkozón, Helsinkiben - bizonyára a jelen gondjaival, a megmaradás kérdéseivel foglalkoznak leginkább.
Ha Vértes Edit szibériai nyelvrokonaink hitvilága című könyvét lapozgatom, olvasgatom - ahonnan az előbb idézetteket is kiemeltem -, furcsa párhuzam tolakszik előtérbe: a közel-keleti gondolkodásmód.
A könyvből kiderül ugyanis, mennyire alárendelt a nők szerepe. Szent szavakat ki nem ejthetnek, szent tárgyakat meg nem érinthetnek, szent helyekre be nem léphetnek - éppen ezért a néprajzi anyaggyűjtők közül a nő kutatók nemegyszer nem tudtak személyesen fényképeket készíteni, hanem e cél eléréséért férfiak segítségét kellett igénybe venniük. (Az pedig csak tényleg "csemege", már ami a közel-keleti gondolkodással való párhuzamot illeti, hogy egyes finnugor népeknél a nők arcának elfedése is kötelező...)
Érdekes gondolatokat ébreszt az emberben az a nagyszámú fénykép is, mely bálványokat mutat: megnyújtott fej, hosszú orr (márpedig az obi-ugorok, szamojédok stb. keleties, mongolos vonásokat mutatnak...) - erősen emlékeztetnek a híres Húsvét-szigeteki kőszobrokra. (A mai Mexikó területén élt ősi indián civilizációknál - szobrok, leletek tanúsága szerint - a koponya erőszakos megnyújtása is szokásban volt.)
Nagyon valószínű, hogy a maradványok, leletek s a bálványok egyaránt azért mutatják éppen e vonásokat, mert az ilyen fejforma számított értékesnek, fenségesnek stb. az egészen régi múltban.
Komoly viták folynak a tudós körökben, vajon mi ennek az oka. Az adódó válaszok meglehetősen eltérőek. Például: űrbéli, magasabbrendű lények hasonmásai ezek a tárgyak, vagy netán a régen valóban létezett földrészek - Mu, Atlantisz - lakói voltak ilyenek... Esetleg a sámánok, varázslók révületükben látták ilyennek a szellemeket, akikkel társalogtak...
Ha semmi másra nem gondolunk, csak a Húsvét-szigeteki szobrok monumentalitására, illetve az élő emberek fájdalmas, erőszakos koponyanyújtására, már alátámasztottuk, hogy e nyújtott fej az emberi faj ködbe vesző régmúltjában valami miatt széles körben FONTOS volt.
Ahogyan a népmesék, népdalok, ősi szavak őrzik a valóságos múltat, csak talán kihámozni nem tudjuk igazi jelentésüket - úgy szibériai nyelvrokonaink e kultikus tárgyai is olyan titkokat rejtenek, melyek megfejtéséhez nemcsak a finnugoroknak kellene összeülniük, s ha összeülnek, hát tanácskozásukat szüntelenül tartaniuk, hanem be kellene vonniuk az összes nép összes néprajztudósát is...
A Berzsenyi Dániel Főiskolán, Szombathelyen mindenesetre működik uralisztika tanszék. Az Alpokalján, a legnagyobb finnugor nép (a magyar) lakóhelyének nyugati végein találhat helyet magának az e tanulmányokban elmélyedni akaró.
- gyöngyös -
Anyagaink a LAP
Stúdió támogatásával készülnek.
|