CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Szomszédvár - Régió

2000. december 27., szerda 21:47


Felgyorsult világ

Felgyorsult világ


Most a téli szünidőben (nagyobbaknak vizsgaidőszak) tovább gyorsult a világ. Villámgyorsan MÉG alakult a nyelv. Mire gondolok? Az sms-re.
Azt mindenki tudja, hogy van a mobiltelefon. Azt viszont már kevesebben tudják, hogy ez eszköz nemcsak a hangok közvetítésére szolgál, de rövid szövegeket is lehet vele továbbítani. Ez az sms (short message service). Elővarázslása nem igazán kényelmes, hiszen a telefongombokra írt betűket - abc, def stb. - úgy tudjuk pontosan beírni, ha annyiszor nyomjuk meg a billentyűt, ahányadik a sorban a betű. Ráadásul még azt sem tudjuk "ripsz-ropsz" tenni, hiszen az újabb leírni kívánt betű csak akkor lesz helyes, ha megvárjuk, amíg a villogó kurzor a "képernyőcskén" megjelenik, jelezvén, készen áll az újabb betű "befogadására" a készülék. Van ugyanis egy idő-tűréshatár, amíg a betűket "be lehet vacakolni", azaz nyomogatással beírni. Lehet, hogy gyengén nyomtuk a gombot, és mi már azt hittük, a "c" jelenik meg a kijelzőn, viszont a telefon csak kettőt érzékelt, és még csak a "b" díszeleg ott, vagy(!) - ami még gyakrabban előfordul - többször nyomogattunk, mint kellett volna (mert olyan villámkezűek vagyunk - esetleg olyan ügyetlenek...), és már a svéd, szlovén vagy akármelyik nyelv különös betűi közül mosolyog ott valami, hiszen e karakterek szintén a billentyűkhöz vannak rendelve, de kívülről, a gombon már nincsenek jelezve, hisz nem fértek volna oda. A gép tehát ad egy kis időt az ügyetlenkedésre, hagy lehetőséget az elütés helyesre változtatására, s csak azután jelenik meg újból a kurzor "farokcsóválva", hogy vár az újabb beütésre.
Természetesen minden sms-ező azzal kezdi pályafutását, hogy "kitanulja", melyik karaktert melyik gomb (körülbelül) hanyadik megnyomásával lehet előhozni. A mondatok közti (kettőspont, vessző stb.) és a mondatvégi írásjelek vagy idézőjelek stb. szintén "megtanulandók", hogy gyorsabban menten a dolog. Azután, ha valaki mindenáron magyarosan akar írni, tehát ékezettel, akkor vesszős betűknél legcélszerűbb az ékezet nélküli "alapbetű" - pl. o - beütésével kezdeni, majd utána tenni egy aposztrófot (felsővessző), kettős ékezet esetén idézőjelet, s így megkapja az illető az "ó" vagy "ő" betűt. Érdemes ugyanis szem előtt tartania, hogy meglehet, neki olyan gépe van, amelyik megjeleníti a magyar ékezetes betűkészletet - előfordulhat viszont, hogy akinek az üzenetet küldi, azon illető gépe nem ismeri fel ezeket... A csúnyább a kétpontos magyar betűk esete (ö, ü), amelyek esetében az alapbetű után kettősponttal lehet csak jelezni az ékezetet... Éppen ezért van, hogy sokan lemondanak a pontosságról, és ékezetek nélkül ütögetik be a szöveget, "aztán annyi". E-mailezésből ez már ismert szokás, hiszen a különböző programok nem ugyanazon helyeken és kódok alapján ismerik fel a sajátosan ékezetelt betűket, s a nálam legszebb, legpontosabb magyarsággal bepötyögött szöveg a másik oldalon, az e-mail címzettjénél esetleg betűk, számok és mindenféle krikszkrakszok egyvelegeként fog visszavigyorogni.
Hol van itt a címben jelzett felgyorsult világ?! A szövegben. A nyelvhasználatban. Nyelvünk "változása" gyorsult fel, de nagyon(!) az sms-ezéssel. Egy-egy nyelvi lelemény pillanatok alatt (órák, napok) körbemegy az országban, a földrészen, a bolygón.
Már eddig is jókat derültünk, amikor falfirkákon vagy valahol ilyet láttunk: QQRIQ, QVASZ stb. Most az efféle "elménc"-ségekre szinte rákényszerülünk. 160 karakter lehet egy sms-ben - nem árt sűríteni mondanivalónkat, illetve(!) hogy ne kelljen annyit nyomogatni, s így még gyorsabban küldhessük a szöveget, célszerű rövid, szellemes, de egyértelmű megoldásokat kiötölni. Az újabb gépeken megvan például a "pí" (a görög betű). A pite, piros, pisze stb. szavakban felhasználják. A "q"-t már említettem. Aztán ott van az internet-világban (chat-csatornák, e-mailezés) már bevett SZVSZ (szerény véleményem szerint), vagy ugyanez angolosan (IMHO - in my humble opinion), a LOL, a rulez. Az oké csak ok, "természetesen"... A +, ha nem "plusz"-nak, hanem alsótagozatosan "meg"-nek olvassuk, jól helytáll a "meg" igekötőként - +látjuk, +lesz, +egyezünk; illetve, hogy az 1-et is felhasználjuk, s fel is fogja, akinek sürgős a közlendője: +1ezünk.
Idősebb sms-ezők szorgalmasan kapkodják is a fejüket - de, természetesen, rájuk mindig tekintettel vannak a feladók. Minden küldő pontosan tudja, milyen "kaliberű" a fogadó, s aszerint szövegez.
Titkos nyelv kialakulására, sajátos kódrendszer bevezetésére szintén kiválóan alkalmas a chat, az sms. Ketten megegyeznek abban, mi mit jelent, leginkább személyek vagy helyek "kódolt" nevében, netán betűjelében, s ha azt használják, attól kezdve már csak számukra érthető a szöveg pontosan.
Kellemes, diákos, csínytevős érzés idősebbeknek belefolyni az sms-világba, hiszen ők is alkothatnak új rövidítéseket, alkalmazhatnak új, önállóan kitalált megoldásokat. Aki sms-ezik, ma jobban érezheti úgy: benne van a felgyorsult világ vérkeringésében. Egyáltalán nincs parkolópályán, szinte megfiatalodik.
Aki pedig nem sms-ezik, és nem is vonzódik a dologhoz, malíciózusan figyeli az eszeveszettül "nyomogatók" társadalmát; boltban, utcán stb. "megértően" kikerüli a mobiljukkal ügyködőket, és köszöni, jól van. Ez aztán a békés egymás mellett élés!

- gyöngyös -

Anyagaink a LAP Stúdió támogatásával készülnek.