|
Az életszínvonal emelkedésével drágább a termelés!
A külföldi cégek lelépnek?
A fellendülés hátulütője A külföld olcsóbb dolgozókat keres
Az Associated Press cikkírójának megállapítása szerint Magyarország nemcsak a legrobusztusabb nemzeti közgazdaságot építette fel a kommunista közösségből való kiválása óta... - és ezzel kétségtelenül az Európai Unió tagságának méltó várományosa lett, hanem ezzel együtt új, eddig analizálatlan problémák is
merülnek fel, amelyek a fejlődés rátáját veszélyeztethetik.Egészen tömören úgy szólna az ítélet, hogy az életszínvonal és a hozzá fűződő keresetek
emelkedésével Magyarország 'kiárazta magát' a külföldi üzletalakítások érdeklődési köréből; a már Magyarországon működő külföldi vállalatok
egy része becsukja a boltot és eltávozik hazánkból olyan régiókba, ahol
olcsóbb munkaerőt kap.Az egyik legszomorúbb és az ott lakók szempontjából legtragikusabb példa SÁRBOGÁRD, ahonnan a 14.000 lakosú
városka egyetlen gyára, a német Mannesman autórádiókat és kompakt diszkeket gyártó vállalata Kínába költözik, ahol a magyar munkabérek egyharmadáért kap munkaerőket, s a nyersanyag is olcsóbb.14.647 külföldi vállalat operál Magyarországon. Nagy szám ez, és ha a szomszédos Ukrajna munkabér-viszonyait vizsgáljuk, ahol már havi 100 dolláros kereset
is szép pénz, akkor megértjük, miért vonul ki a tőke onnan, ahol ugyanannak a produktumnak az előállításáért 15-20-25 százalékkal többet kell fizetnie.
Miskolcon a japán Shinwa kazettás magnó készítő cége csukta be kapuit, és 500 dolgozót zátonyra futtatva 'elhúzott' Kínába!A bélapátfalvai svájci-német cementgyártó vegyesvállalat 300 dolgozója maradt kenyér nélkül,
mert a cég szakértői szerint a szomszédos Ukrajna olcsóbb munkabérei a magyar területen való gyártást ésszerűtlenné teszik.Varnyú Péter, Sárbogárd polgármestere keserűen jegyzi meg:- Ezek most mind kelet felé orientálódnak! Ronda helyzetet fog ez teremteni Magyarországon, annyi
bizonyos. Hogy ennek a jelenségnek a hátulütőit teljes komolyságukban felfoghassuk, szükséges néhány motívumra rámutatni:
1. Az amerikai elnökválasztás során a demokrata és republikánus érdekszféra közötti különbségek egyike volt, van és marad a munkások,
szakszervezetek, fizetésből élők millióinak hovatartozása. Az infláció
elindulását vagy folytatódását ezeknek a tömegeknek az igényei szabhatják meg
sztrájkok és velük szimpatizáló politikusok segítségével. Magyaroszágon ennyire kijegecesedett politikai szembenállás nincs, és a sokpárt-rendszer
miatt nem is lehet.Ezért van az, hogy Budapest és néhány nagyobb
város, illetve az ország maradéka között kereseti igények és megvalósulás
szempontjából egy bizonyos vákuum van, amit a beáramló külföldi tőke
(a reklámokban, moziplakátokon, transzparenseken hirdetett ilyen meg amolyan „Nagyok"...) ÁTMENETILEG igyekszik kihasználni, hogy aztán,
ha a felzárkózás közeli, vagy megtörtént a budapesti, valamint nagyvárosi szintet illetően, egyszerűen továbbálljanak!Ezt sokan - NAGYON sokan - nem látják, nem veszik észre.
2. A környező, gazdaságilag Magyarországhoz viszonyítva még gyengébb országok, mint Ukrajna, Románia, Szlovénia, Szlovákia stb.
még akkor is potenciális konkurrensek a beruházó tőke kegyeinek elnyeréséért folyó játszmában, ha maguk egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe érte. A nagyvállalatok nemzetközi piackutatói a nap 24 óráján át monitorozzák a
számításba jövő országok helyzetét, és javaslatokat tesznek az érdeklődő
cégek felé a beruházásokra.
3. A távolkeleti termelőerők igénybevétele különösen vonzó. Hiába
tiltakozott az USÁ-ban is szinte megbénulva a félelemtől Clintonnál a
kínai szabadkereskedés kiterjesztése ellen az amerikai kis- és nagytermelő,
ma már a „diszkont" árudákat elárasztják az 5 dolláros mokasszinokkel
és cipőkkel, az 50 dollárosak helyett, és 3 dolláros Cellphone tartóval, ami
hitelkártyákat, iratokat, címtárat is őriz, és ha az USá-ban gyártanák,
minimum egy huszasba kerülne. 1 dolláros zoknikkal, 7(!) dolláros, takaros
kis kvarckristály mechanikájú karórákkal, 10 dolláros CD- és rádió/kazetta
masinákkal, és mindez „Made in China"!Rendkívül nehéz lenne e jelenség erkölcsi mérlegét analizálni, ugyanis ami egy rétegnek
romlás, egy másik rétegnek öröm és gyarapodás. Ez ellen nincs orvosság, legfeljebb a termelési viszonyok és árusítási ráták szabályozása; az viszont
már az egyén privát jogait érintené, és sok országban ez áthághatatlan
„Nono!".Mindenesetre: rendkívül tanácsos kétszer is meggondolni,
mielőtt idegenből jövő vállalatot befogadunk, vagy mint dolgozó, sorsunkat
az ilyen szerencselovagok kezébe tesszük.
-pagony-
|