|
Mikor eltűnik a Hold...
Mikor eltűnik a Hold...
A január 9-i teljes holdfogyatkozás hazánkból (így Sopronból) is látható. De vajon mit is jelent ez?
Erre a kérdésre választ az alábbi írás ad...
A Hold 3476 km átmérőjű, hideg, sziklás felszínű égitest. Nincsen
saját fénye, a Nap fényét veri vissza. 29,5 naponként kerüli meg a Földet.
A keringés során
változik a megvilágított félgömbjének felénk forduló aránya, ez okozza
a holdfázisokat.
A Nap, a Föld és a Hold helyzete a holdfogyatkozás idején.
A Föld két árnyéka a penumbra és az umbra.
(Nem méretarányos ábra.)
Holdfogyatkozás csak teleholdkor jöhet létre, ha a Hold áthalad a Föld
árnyékán. Az árnyék két kúp alakú részből áll, az egyik a másikon belül
helyezkedik el. A
külső a penumbra (félárnyék), ahol a Föld csak egy részét takarja el
a Nap korongjának. A belső rész az umbra (teljes árnyék), itt egyáltalán
nem éri el a Nap fénye
a Hold felszínét.
A csillagászok háromféle holdfogyatkozást különböztetnek meg:
1.Penumbrális holdfogyatkozás
a Hold a penumbrán
halad át
csak nagyon
nehezen vehető észre
2.Részleges holdfogyatkozás
a Hold egy része
belép az umbrába
könnyen megfigyelhető
még szabad szemmel is
3.Teljes holdfogyatkozás
az egész Hold
áthalad az umbrán
feltűnő jelenség
a Hold változatos színe miatt
Vajon miért nincsen minden egyes telehold esetén holdfogyatkozás? A
Hold pályája 5o fokos szöget zár be a földpálya síkjával. Így a Hold általában
a földpálya síkja
alatt vagy fölött helyezkedik el. De a Föld árnyéka benne van ebben
a síkban. Ha a telehold idején a Hold a sík alatt vagy fölött halad el,
akkor nem következik be
holdfogyatkozás. Egy évben kétszer azonban a Hold áthalad a penumbrán
vagy az umbrán, így két-három holdfogyatkozás is bekövetkezik.
A holdfogyatkozást a Föld egész éjszakai féltekéjéről lehet látni. Az
összes fogyatkozás kb. 35 %-a penumbrális, amit még távcsővel is nehéz
észrevenni. 30 %-uk
részleges fogyatkozás, és a maradék 35 % bizonyul teljesnek.
Egy teljes holdfogyatkozás során a Föld eltakarja az egész Napot a Holdról
nézve. A Holdon lévő űrhajósok napfogyatkozást látnának (amit a Föld hoz
létre). A
Föld körül egy fényes vörös gyűrű jelenne meg, mert látnák a korong
peremén a napkelte és a napnyugta fényeit. Amíg a Hold teljesen az umbrában
tartózkodik, a
földi légkör által megtört napfény éri csak el. De ez a fény először
mélyen belemerül a Föld légkörébe, ami kiszűri belőle a kék színt. A megmaradt
rész mélyvörös
vagy narancs színű, és sokkal halványabb, mint a közvetlen napfény.
A Föld légköre megtöri a fény egy részét, ami így megvilágítja a Holdat.
A holdfogyatkozás teljes fázisa éppen a földi légkör fénytörése és színszűrő
hatása miatt olyan érdekes és látványos jelenség. Ha a Földnek nem lenne
atmoszférája,
a Hold teljesen fekete lenne egy teljes holdfogyatkozás során. Így
azonban a holdkorong a sötétbarnától kezdve a vörösön át fényes narancs
és sárga színekben
pompázik. Nagy vulkánkitörések után a teljes holdfogyatkozás nagyon
sötét, mivel a Föld légkörébe jelentős mennyiségű hamu kerül. A Mount Pinatubo
kitöréséből származó por 1992 decemberében olyan sötét fogyatkozást
hozott létre, hogy a Hold szinte láthatatlanná vált (lásd: Holdfogyatkozások
és vulkánok).
Minden teljes holdfogyatkozás a penumbrális fázissal kezdődik, melyet
részleges fogyatkozás követ. A teljes fázis után ismét részleges, majd
penumbrális
fogyatkozás következik. A penumbrális fázist még távcsővel is meglehetősen
nehéz észrevenni. A részleges és teljes fogyatkozás azonban könnyen megfigyelhető
szabad szemmel.
A 2001. január 9-i teljes holdfogyatkozás fázisai
(minden adat UT-ben! - azaz egy órát hozzá kell adni)
A fogyatkozás kontaktusai
(az időadatok helyi időben szerepelnek - azaz UT+1 óra)
19:42:06 Az 1. fázis kezdete (részleges holdfogyatkozás)
20:49:43 A 2. fázis kezdete (teljes holdfogyatkozás)
21:20:36 A fogyatkozás közepe
21:51:39 A teljesség vége
22:59:07 A részleges holdfogyatkozás vége
A teljesség időtartama: 1 óra 2 perc 4 másodperc
Ez azonban mind csak elmélet. Senki se hagyja ki ezt a rendkívüli alkalmat,
és szenteljen legalább pár percet a természet ezen tüneményére. A következőre
ugyanis 2003. május 16-ig kell várnunk. A Stella Sopron, a Magyar Csillagászati
Egyesület Soproni Csoportja egy rendkívüli észlelés keretében szeretettel
vár mindenkit, aki távcsővel is szeretné megfigyelni a fogyatkozást. A
helyszín: Harkai plató (kocsival a Campingnél tovább kell menni, majd jobbra
le, az "autós gyakorlópályára"), időpont: 18:30-tól.
Bacsi
Összeállítva Fred Espenak: Holdfogyatkozásról kezdőknek című cikke
és az Albireo Amatőrcsillagász
Klub anyagai alapján
|