Rovat: Közélet
1998. május 30., szombat 00:00
|
Interjú Magyarország dublini nagykövetével
Észak-Írország és az Ír Köztársaság népe nagy többséggel igent mondott a nagypénteki rendezési tervre a május 22-én megtartott népszavazáson. A tartományban 71% szavazott igennel, 29% nemmel. A köztársaságban az igenek aránya 94% volt. Hallgassanak végre a fegyverek, a gyűlölködést váltsa fel a megbékélés! Erre voksoltak az ír sziget polgárai. A katolikus Írországban nem volt kétséges, hogy a polgárok elfogadják a húsvét előtt kötött egyezményt. Ulsterban viszont egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a brit koronához hű többségi protestánsok áldásukat adják a dokumentumra. Itt Magyarországon sokan nem is tudják, hogy mi az oka az ír szembenállásnak, és hogy a referendumnak milyen következményei lehetnek a zöld sziget életében. Dr. Mohai Lászlót, Magyarország dublini nagykövetét az ír múltról, jelenről és jövőről kérdeztük: - Milyen történelmi okai vannak az ír szembenállásnak? - A szembenállásnak nagyon sok oka van. A gyökerek nem a XX. században lelhetők fel, hanem sokkal mélyebbre nyúlnak, még akkor is, ha a sziget felosztása - amely formailag a konfliktust megjeleníti - e század elején, 1921-ben történt. Mégpedig vallási alapon; úgy, hogy a katolikusok lakta többségi 26 grófság képezte a jelenlegi Ír Köztársaság alapját, és a protestánsok által többségben lakott hat északi grófság került az Egyesült Királysághoz, Észak-Írország néven. Ezért a szembenállás sokkal komplexebb, mint ír-angol, vagy protestáns-katolikus. Azért ez a két fő vonal, és ez szövődik egymásba. Az írek ma is azt mondják, hogy ők tulajdonképpen egy 800 éves angol gyarmati uralom alatt éltek. Ennek számos borzalmas történelmi eseménye volt: vérbe fojtott felkelések, megtorlások. 1845-48 között volt egy nagy krumpli-vész. Az íreknek nagyon sokáig ez volt a legalapvetőbb élelmiszerük. Egy bizonyos betegség miatt három éven keresztül nem volt termés, és az éhínség miatt hatalmas számú ír vándorolt ki, vagy halt éhen. Az írek között nagyon sokan vannak olyanok, akik ezt a britek számlájára írják. Amikor 1921-ben kettéosztották a szigetet, azóta beszélnek arról, hogy az északi részen a katolikusokat rendkívül keményen megkülönböztetik. A gyökerek tehát nagyon mélyek. Ezek az ellentétek mélyen bennük élnek. Érdekes viszont az ír-magyar rokonszenv kérdése. Néha arra gondolok, hogy amikor azt kérdezik, hogy miért van a két nép között ilyen - majdnem irracionálisnak tekinthető - szimpátia, azt szoktam mondani, hogy az egyik ok biztos az, hogy annak idején a magyar válogatott tönkreverte az angol válogatottat. - Melyek lesznek a már elfogadott egyezségcsomag Dublinra vonatkozó legfőbb előírásai? - A lényeg az, hogy a megállapodás szerint módosítják az ír alkotmány két olyan paragrafusát amely mindezidáig arról szólt, hogy a köztársaság alkotmánya a sziget egészére hatályos, tehát az ír fennhatóságot 32 grófságra terjesztették ki. Ez az, amit Dublinnak meg kell változtatnia. - A választópolgárok csaknem 95%-a támogatta Írországban a csomagtervet. Jelentheti-e ez azt, hogy a politikai szintér szélére sodródnak a szembenállás legmarkánsabb képviselői? - Feltétlenül! Ez a közeledés, az abban foglalt megállapodás nem pártok és kormányok közti egyeztetések eredményei, hanem a népszavazást követően ezt egyértelműen a nép akarataként lehet felfogni. A legfőbb jogalkotó a nép. Most már senki sem hivatkozhat arra, hogy ők a kormányok akaratával mennek szembe, és nem a nép akaratával. Már nem mondhatják azt, hogy akcióikat a nép akaratával követik el. - Melyek Észak-Írországban a referendum utáni legfőbb teendők? M.M. |