|
Négy művész a Körmendi Galériában
Négy művész a Körmendi Galériában Négy művész tárlatának ad otthont március 15 és április 26. között a
Templom utcai Körmendi Galéria, amelyet dr. Csák Máté építész-galériatulajdonos
nyitott meg.
Balázs Irén textilművész alkotásai között a népművészeti ihletettségű munkák, textilszobrok mellett fellelhetők újabb korszakából való tűfestéssel készült textilképei.   Czebe István üvegművész alkotásai egyszerű, festetlen üvegből készülnek. A több, mint kilencszáz fokon előállított kisplasztikák és üvegképek az anyag jellegénél fogva és felületük megmunkálásának függvényében a fénytörés, -áteresztés, -visszaverődés jelenségének köszönhetően igen hangulatosak.  Absztrakt formavilágú kisplasztikái és nagyobb méretű domborművei mellett megtalálhatók a fúvott üvegből készültek sajátságos formavilágú, nyitottabb tárgyai is. S bár az impozáns méretű üvegképeinek fémszerkezetes felfüggesztését egyrészt - amint maga a művész mondta - az üveg-fém ellentétes erőinek keresése, másrészt - a fizika törvényei miatt - bizonyára maga az üveg súlya indokolja, az áttört fényű és igen lírai üvegdomborítás alaphangulatában sérül ennél fogva.  Rácz Görgy szobrászművész alkotásai az alagsori teremben láthatók. A kiszáradt és megrepedezett föld által feltárt új dimenziók keresésében lelt, igen meditatív alkotásait láthatja a soproni közönség.   Tölg-Molnár Zoltán festőművész képeket és képtárgyakat, installációkat állított ki: fehér és fekete színvilágú minimál alkotásokat. A képeken különleges fényvisszaverő dammár lakkot használ, így azok - kedvező fénybeállítás esetén - különleges tükröződésük révén, - amelyek az itteni megvilágítás esetében nem valósulhattak meg teljesen - különleges hatásokat produkál(hatná)nak. Az asszociációs készséget mindenképp igénybevevő alkotások a viszonylagos egyensúlyok eleven terét tárják fel.  Mindehhez támpontot, a megnyitó beszédben elhangzottaknál hitelesebbet, nem is kaphatnánk, amely szerint a Stációtöredékeket megalkotó művész - mindenki számára érthetően(?)- keresztény-ateista. Az oximoronnak pedig azért kellene érthetőnek lennie, mert - szintén a megnyitó beszédben hangzott el - a kiállító művészek, akárcsak a jelenlevők, az emberek gondolkodó csoportjához tartoznak, akik a gondolkodást fő feladatuknak választották, és annak segítségével alkották meg kiállított műveiket. |