Rovat: Közélet
2000. október 09., hétfő 00:00
|
A formaldehid szerepe biológiai rendszerekben
Metilezési és demetilezési folyamatok" címmel nemzetközi konferenciát tartanak Sopronban 2000. október 9-13 között
A konferencia helyszíne: HOTEL SZIESZTA Sopron Sajtótájékoztató időpontja: 2000. október 10-én, kedden, 12.30 órakor helyszíne: Hotel Szieszta Konferenciaterem A sajtótájékoztató előadói:
A jól ismert formaldehid "kétarcú" molekula, egyrészt környezetszennyező, jelen van a kipufogó gázokban, dohányfüstben, az ipari üzemek termelte füstben, s kibocsátódik műanyagipari termékekből, bútorokból, textíliákból stb., s mint ilyen toxikus (pld. mutagén és rákkeltő), ezért az egész világon sokat tanulmányozott anyag. Másrészt a legújabb - főleg hazai - kutatások eredményeként egyre nyilvánvalóbb, hogy a toxicitásáról jól ismert formaldehid, mint legegyszerűbb alifás aldehid és az egyik legreaktívabb szerves molekula az élővilág közönséges, de nélkülözhetetlen saját összetevője (nagyrészt labilis hidroximetil-csoportok formájában), mégpedig alapvető biológiai funkciókkal, ami nagy reakciókészségéből ered. Fontos tény, hogy a formaldehid keletkezhet külső eredetű vegyületekből is a biológiai rendszerekben, így a "kétarcúság" e rendszereken belül is adott lehet. A világviszonylatban is egyedülállónak nevezhető hazai szervezésű konferencia-sorozatban, az immáron 5. Jubileumi, nemzetközi konferencia célja tehát e kis "kétarcú" molekula eddig ismert és ismeretlen negatív és pozitív reakcióinak és funkcióinak a minél alaposabb megismerése, az új eredmények bemutatásával és megvitatásával. A konferencia témái (hasonlóan a korábbi rendezvényekhez) igazodnak a formaldehid említett kétarcúságához. A formaldehid speciális elméleti szempontjaival (pld. a hidrid-anion adó, valamint a szupermolekula jellege s más kvantumkémiai közelítések) foglalkozó első szekció alapozónak is nevezhető a többi témákhoz, s jó tudni, hogy hazai kutatók is jeleskednek e területen is. Külön szekció foglalkozik a formaldehid hagyományos problémáival, pl. kibocsátásával különböző ipari termékekből, mint gyanták, textíliák, bútorok, stb... Ehhez kapcsolódik a formaldehid toxikológiája (légszennyezés, szobák, iskolatermek stb. levegője, ellenőrzése stb.). Idetartozik a formaldehid a normális és rosszindulatú sejtszaporodásban játszott rendkívül bonyolult, de egyre jobban ismert funkciója is, tekintettel pl. az ún. programozott sejthalálban (apoptózis) játszott különös szerepére. A formaldehid előfordulása a bioszférában (a mikroszervezetektől az emberi szervezetig, s benne a különböző biológiai folyadékokban mint. pl. a vér, vagy a spermafolyadék) jelentős helyet foglal el a programban. Szorosan kapcsolódik e témakörhöz az a kényes, korábban is sokat vitatott terület, ami szerint a CO2 megkötése pl. növényi szervezetekben formaldehiden keresztül történik-e vagy sem. Hazai, teljesen új megközelítéssel foglalkozó, s más hasonló előadások témája lesz ez. Több új szempont jelenik meg a konferencia programjában a formaldehid és a stressz szindróma fázisainak kapcsolatáról, mint a formaldehid ciklus és az alkaloid-anyagcsere, kémiai stressz és a formaldehid szint növényi és állati szövetekben, vagy a növények előkezelési koncentrációtól függő kettős immunválasza a pathogénekkel szemben. Kiemelt szerep jut a formaldehid képződésében a különböző oxidázoknak (mint pl. peroxidázok, vagy demetilázok), így pl. in situ formaldehid képződés az agyszövetben külső eredetű vegyületekből. A különböző toxikus endogén reakciókra is hajlamos formaldehid (pl. hidrogén-peroxiddal) eliminálása bio-tiolokkal természetes folyamat lehet, kapcsolat az endogén glutathion-szint és a formaldehid anyagcsere között. A konferencia egyik kiemelt (ezért is szerveződik az első hazai un. Európai Borvárosban, Sopronban) szekciójában hangzanak el a szőlőben és a belőle készült borban is előforduló polifenolok és a formaldehid közötti kölcsönhatási reakciókról szóló előadások és poszterek. Ezek szerint pl. a vörös borban jelentős mennyisében jelenlévő sztilbén-származék, növényi antibiotikum (fitoalexin jellegű) transz-rezverátrol és rokon vegyületek különösen kedvező, sokrétű biológiai (kémiai védő és ölő-gátló) hatása az endogén formaldehid mobilizálásán és e vegyületekkel való kölcsönhatási reakcióin alapszik. Várhatóan nagy feltűnést kelt a (pl. transz-rezveratrol) hatásmechanizmusra adott minden eddigitől eltérő magyarázatokat. A szekciót kiemelten támogatja, a kapott információk alapján, a Párizsban székelő O.I.V. (nemzetközi szőlő és bor szervezet), amely képviselteti magát a rendezvényen. Több előadás foglalkozik a tengeri alga kivonatok és belőlük előállított tiszta anyagok (elsősorban formaldehid-generátor jellegű betainok) biológiai aktivitásával, mezőgazdasági hasznosíthatóságával (hozamfokozás, indukált rezisztencia stb.) Különösen érdekesnek ígérkezik a formaldehid anyagcsere és a mikrobiológiai szempontok kapcsolatával foglalkozó szekció. Az egyik referátumban a formaldehid, mint a trigger mechanizmus iniciátora és a koordinátora szerepel. Míg egy másik előadás nem kevesebbet fog állítani - korábbi néhány közlemény is utal erre-, mint azt, hogy az antraciklin-alapú vegyületek, antibiotikumok DNS-addukt képzésében az endogén formaldehidnek alapvető szerepe van. A formaldehid mérése, kimutatása és azonosítása, azaz analízise biológiai mintákban - a fentiekből következik - nagy jelentőségű. Néhány előadás a formaldehid és potenciális generátorának, valamint befogó molekulájának meghatározására alkalmas korszerű elválasztási (pl. OPLC, HPLC) és spektorszkópiás (pl. MALDI-MS) módszerek bemutatásával fog találkozni. A Nyugat-magyarországi Egyetem oktatóinak részvétele A Nyugat - Magyarországi Egyetem Erdőművelés Tanszékének és Kémiai Intézetének oktatói 6 éve foglalkoznak az endogén formaldehid ciklus témakörrel. Elsőként alkalmaztuk az endogén formaldehidet és generátorait jelzőmolekulákként az erdészeti tudományok fontos területein, pl. magtárolási, csíra- és életképesség minősítési, valamint növényi stressz kutatásokban. Kísérleteinket első sorban csertölggyel (Quercus cerris L.) folytattuk. Eredményeinkről a 4. Konferencián 6 dolgozatban számoltunk be, majd az ACTA BIOLO-GICA HUNGARICA c. folyóiratban angol nyelven publikáltuk azokat. Legújabb eredményeinket az 5. Konferencián 5 önálló dolgozatban ismertetjük. A 6. dolgozatunk formaldehid emisszióval foglalkozik, fontos környezetvédelmi kérdéseket vet fel. Az 5. Formaldehid - konferencián önálló dolgozattal jelentkeznek Egyetemünkről a Faipari Mérnöki Kar Lemezipari Tanszékének oktatói is. A nemzetközi rendezvényen mintegy 15 országból kb. 70 résztvevővel kell számolni. A Soproni Polgármesteri Hivatal vezetői kiemelten támogatják a konferenciát. Összefoglalva, az immáron 5. alkalommal megrendezésre kerülő
konferencia szervezésével - úgy tűnik - érdemes volt foglalkozni, a
korszerű
média segítségével pl. a hazai eredmények biztosabban jutnak el a
tudományos
közvéleményhez, s reméljük a gyakorlatban is hamarosan hasznosulni
fognak.
Dr. Tyihák Ernő
|