|
Hatodik alkalommal Sopronban
A 24 órán át pattogó labda
A 24 órán át pattogó labda
2001. április 6-7 között immáron hatodik alkalommal került megrendezésre Sopronban
a 24 órás kosármeccs, a Krasznai Ferenc emlékcsarnokban. Pénteken
este héttől szombat estéig folyamatosan pattogott a labda, a kékek és a
zöldek csapatai mérték össze erejüket. Emlékszem az elsőn, 1996-ban, még
kis nyolcadikosként vettem részt ezen a rendezvényen (az ötletért a Széchenyi
István Gimnázium akkori diákját, Bácskai Kornélt illeti a dicséret). Akkor
még közel félszáz ember jelentkezett - ezzel szemben idén már 47 csapat
mérte össze erejét. Érdekes, hogy a pólószínek is mennyire változtak az
évek folyamán, az otthoni szekrényemben fehér, piros, zöld, sárga, fekete
emlékpóló egyaránt fellelhető. A szervezést kezdetben a Széchenyi Diákönkormányzatának
egyik csoportja bonyolította le, majd az évek során teljes egészében átkerült
a hajdani csoport vezetőjéhez, Molnár Balázshoz. Ez pedig elég nagy munka,
tudom jól - a korábbi évek során sikerült megtapasztalnom. Persze mint mindenhol, itt is voltak segítők. Rita egész nap csak futkosott, hogy minden rendben legyen...
A 24 órás kosármeccs pedig folyamatosan fejlődött... Emlékszem, a hangtechnika
több órán át tartó összeállítása miatt az első órákban nemigazán volt zene
(vagy mikrofon, esetleg mindkettő) - idén azonban már rutinszerűen zajlott
az egész...
A helyszín is mindig változott, azonban idén már harmadszor (vagy negyedszer)
az egyetemi sportcsarnok adott otthont...
Sőt, már volt síp is, meg papír és toll a jegyzőkönyvekhez, meg kosárlabda
a játékhoz, zene egész éjjelre. És rengeteg ember, különböző iskolákból
- a kezdeti SZIGes rendezvény egyre inkább városi jelleget ölt. Sokan voltak,
főleg éjjel, mert ugye akkor a legjobb játszani, és az egészben a 24 órás
meccs a buli. Fáradtan, izzadtan, kimerülten - élvezni a kosár örömét.
Például ott volt a Juci, aki öt különböző csapatban játszott, kb. óránként
volt egy mérkőzése... a délutáni órákban többször is felment a pályára,
kezet fogott a csapatokkal - azt hitte ugyanis, hogy ő lép pályára...
Ott voltak a számlálók, akik szorgalmasan és fáradhatatlanul írták
a pontokat - az asztalt egyre több betelt lap borította...
Minden szuper volt... Az erőegyensúly (végig szoros volt a mérkőzés);
az ismerősök, akiket már régóta nem láttam; a büfé - mely végre egész
éjjel nyitva volt; a meccsek... Egyedül csak a zene hagyott kívánalmakat
maga után: valami dj társaság tagjai nyomatták (erre sajnos nincsen jobb
szó) a techno/house muzsikát (és tudni kell, hogy a legtöbb résztvevő,
legalábbis a SZIG-ből, a rock alapú zenét kedveli - bár szerintem a majdnem
nonstop tücc-tücc még a techno stílus kedvelőinek számát is alaposan megcsappantja.)
Volt érthetetlen mikrofon is - egy srác fáradhatatlanul, még éjjel is (amikor az éppen nem játszók aludni szerettek volna) minden negyedórában közölte, hogy mely
csapatok lépnek pályára, néha egy-két poénos megjegyzést is bekiabált
- legalábbis valószínűleg ezt akarta tenni, de a hangosítás nem mindig
volt megfelelő...
Egy szó mint száz, sokunknak egy csodálatos élményben volt részünk -
már meg is beszéltük, hogy jövőre újból játszunk egymással (és egymás ellen).
Ja, a végeredmény: a zöldek nyertek. (zöld-kék: 2270-2140)
Sopron, 2001.04.07., 20:06
Bacsi
|