Beszélgetés Stumpf István kancelláriaminiszterrel
Itt van az információs társadalom
Itt van az információs társadalom
Beszélgetés Stumpf István kancelláriaminiszterrel
A Soproni Fidesz Szalon vendége legutóbb Stumpf
István volt. A kancelláriaminiszter az információs társadalomról tartott
előadást. A rendezvény után erről is kérdeztük.
– A Miniszterelnöki Hivatalhoz került a távközlés
és az informatikának az irányítása, felügyelete.
- Ez új kihívásokat jelentett számomra
is. Nagyon sok multinacionális cég van jelen a távközlési és informatikai
piacon, a magyar gazdaság egyik húzóágazatáról beszélhetünk, nem egyszerűen
egy technológiai kérdésről, hanem az ipar jövőjéről, a gazdasági
fejlődés esélyeiről.
– Milyen volt a Bibó Kollégium, hogy ennyi politikust
adott az országnak? Mi volt a titka?
– Tulajdonképpen egy autonómia kísérlet volt,
olyan tanulási lehetőség, ahol fel lehetett készülni felnőtt szerepekre,
közéletiségre, akár politikusi szerepekre is. Gyakorlóterep volt, meg lehetett
méretődni a társak előtt, megtanulunk közösségben gondolkodni, a jövő iránti
felelősséggel voltunk, készülünk egy új értelmiségi szerepre. Valójában
1985 volt az a mérföldkő, amikor a szakkollégiumok országosan találkoztak
és elkezdtek nagy politikai kérdésekkel foglalkozni – gazdasági reform,
környezetpolitika, szegénység –, akkor már a politika középpontjába kerültünk.
Tudatosan – azt hiszem – nagyon kevesen készültek politikai szerepre. Az
akkori helyzet történelmi esélyt kinált nekünk, a Fidesznek is, amikor
létrejött a szakkollégiumban. Az a morális értékbeni azonosság, ami a
csapatot jellemezte, adja a legnagyobb összetartó erőt most is. Egy új
Magyarországban gondolkodtunk, újban, szabadban, sikeresben. Változtatni
akartunk, hittünk abban, hogy pozitiv jövőképpel vissza lehet adni az önbecsülést,
a nemzet életképességébe vetett hitet, a családok fontosságát. Ez
programszerűen érvényesül az Orbán-kormány politikájában.
– Van most ilyen műhelye az ifjúságnak?
– A Bibó-szakkör egykori alapítójaként
büszke vagyok arra, hogy olyan intézményeket hoztunk létre, amelyek megteremtik
a feltételeit annak, hogy egy generáció elfoglalja ezt a szervezetet, saját
képére alakítsa, használja, tanuljon belőle, készüljön maga is az életre.
Ezek a szakkollégiumok vannak, plusz tudást adnak azoknak, akik a
a felsőoktatási intézményekbe járnak. Hogy éppen milyen közösség alakul
ki a szakkollégiumokban, azoktól függ, akik odakerülnek. Természetesen
a történelmi körülmények változtak. Ma már nem az a tét, hogy meg lehet-e
dönteni az egypártrendszert, ki lehet-e építeni a társadalmat, hanem
az, lehet-e és hogyan a tudás társadalmára felkészülni, például úgy
az internet használatra, hogy ne tévedjen el az, aki szörfözni kezd a világhálón.
– Tehát az internet már a hajnalt jelzi?
– Azt jelzi, hogy pirkad. Lehet nem szeretni,
lehet utálni, de nem lehet elkerülni. Az információs társadalom itt van
a kapunk előtt, fel kell készülnünk, használnunk kell, élni a lehetőséggel.
Az esélyt kihasználhatja az ország, vannak kitűnő koponyái, nagyszerű szellemi
termékei. A tudás, a legfontosab exportcikkünk, ezt az információs társadalom
segítségével világra tudjuk röpíteni anélkül, hogy el kéne mennünk Új-Zélandra
vagy San-Franciscoba. A tudás olyan értékként tud megjelenni, ami a nemzetnek
gyümölcsözik. Alkalmazkodásra kényszerít bennünket az új helyzet, erre
mindenkinek – különösen a tanároknak, köztisztviselőknek, vállalkozóknak
– nagyon tudatosan kell készülni. A kormány segíti ezt az alkalmazkodást,
példát mutat, ezért is hozta létre az informatikai kormánybizottságot.
– Politikai szakértőként igen jó prognózisokat
adott. Hogyan látja a jövő évi választásokat?
– Az ember elfogultabb a saját kormányához, tevékenységéhez,
bár mi igyekszünk mély analíziseket készíteni a legkülönbözőbb közvélemény-kutatásokról,
folyamatosan mérjük a kormányzat teljesítményét a közvélemény tükrében.
Azt tudom mondani, hogy a legutóbbi folyamatokat alapul véve jó eséllyel
gondolhatunk arra, hogy a 2002-es választásokat a polgári koalíció megnyerheti.
Kiegyenlítődött a két párt, a Fidesz és a szocialista párt támogatása,
javultak Fidesz és a kormány tevékenységének háttérmutatói. Leginkább abban
bízom, hogy az emberek látják, amiket elkezdtünk, azok szép lassan összeállnak
egy új gazdasági- társadalmi filozófiává, amelynek lényege a családok megerősítése,
a középosztály támogatása, sikeres integrálódás az unióba. Tettük a dolgunkat,
az eredmények megjelennek az emberek mindennapi életében. Nagyon sokan még
úgy érzik, hogy vesztesei a rendszerváltozásnak. Kötelességünk, hogy minél
több ember tegyük lehetővé a gazdagodást.
– Mikorra várható Magyarország csatlakozása?
– Úgy néz ki, hogy 2004. január elseje előtt
nem nagyon van esély arra, hogy a csatlakozás bekövetkezzen, de attól kezdve
reális esély van. Ma már azt hiszem a fejlett nyugat-európai országokban
is látják, hogy nem lehet hitegetni a csatlakozásra várókat. Magyarországon
arra tettünk fogadalmat, hogy 2002 végére mi készek leszünk a csatlakozásra.
– Miniszter Úr! Milyen érzésekkel jön a hűség
városába?
– Jó érzésekkel, mert vannak itt barátaim.
Körtélyesi
Béla
|