CyberPress.Sopron

    Mint rendszeres bibliaolvasó-tanulmányozó ember már rég felfigyeltem a Szentírás egyes részeire, amelyek mögött valamilyen természettudományos vonatkozást lehet sejteni. Ilyenek például a Mózes III. könyve 19,19-ben felsorolt tiltások a hibridizációval kapcsolatban, továbbá, hogy nem szabad kétfajta anyagból készült szövetet hordani; hogy az ötévesnél fiatalabb gyümölcs még "körülmetéletlen", ezért tilos a fogyasztása.
    Továbbá: Gedeon (Bírák könyve 6) kétféle kondenzációt kíván az angyaltól, azért, hogy megbizonyosodjék, őt valóban az Isten választotta ki. Nagyon érdekes az is, hogy Jákob hogyan szaporította a tarka állatait (Mózes I. könyve), vagyis: a meghántott faágak milyen hatást gyakoroltak a kosokra. Meglepő a zsoltáros hidrológiai ismerete (Zsoltárok könyve
8:8,9) a tengerek különböző áramlásaival kapcsolatban, amit a modern hidrológia csak az 1800-as években fedezett fel.
     Számos hasonló tapasztalati észrevétel van a Bibliában, amelyeken érdemes elgondolkodni még egy modern mérnöknek, biológusnak, fizikusnak, más   szaktudósnak is.
     Aztán megtalálható a sok tanács a házépítéssel, a földműveléssel, a környezetvédelemmel kapcsolatban. Se szeri, se száma annak a megannyi hasznos  tudnivalónak, amit a Szentírásból meríthetünk. Bár nyilvánvaló: a Biblia nem tudományos kézikönyv...

    Egyelőre azonban maradjunk csak a hibridizáció tiltásánál. Mózes III. könyvének idézett helyén ez olvasható: "Állatodat ne pároztasd másfajta állattal". Ami azt  jelenti, hogy például tilos öszvért létrehozni. Keresztyén teológusokat kérdeztem meg egyszer, mi a véleményük erről a tiltásról; érvényben van-e ma is? A  válasz az volt, hogy a törvény elavult, és nincs semmi akadálya az ilyenfajta hibridizációnak. Aztán felkerestem kérdésemmel a malmöi ortodox zsidó rabbit is. Ő viszont határozottan kijelentette, hogy a törvény ma is érvényes - nemcsak zsidókra, de keresztyénekre is. Indokai nagyon egyszerűek, ám hitből fakadóak voltak: "Isten megteremtette külön a lovat, és látta, hogy jó, s megáldotta. Aztán megteremtette külön a szamarat, és látta, hogy az is jó, s azt is megáldotta." Konklúziója ez volt: isteni áldás az, ami meg kell hogy gátoljon bennünket abban, hogy ezt a két állatot mi egymással párosítsuk.
    Ha a hibridizáción kicsit túllépünk, eljutunk a klónozáshoz és a génmanipulációhoz. Mindkét eljárás - főként az utóbbi - igen alapos beavatkozást jelent az állatok örökösödési biológiájába, szemben a hibridizációval, ami például a tyúkfajtáknál a természetben is előfordul, a növényeknél pedig egészen gyakori.
    Amennyiben Isten a hibrideket is megtiltotta, akkor minden bizonnyal tilos szerinte a génmanipuláció is.
    Mit tehet a keresztyén ember? Ki tudná leállítani a mai, hatalmas géntechnikát, ami már az egész világot elborította? Van-e a keresztyén embernek joga és mersze, hogy ez ellen tiltakozzék? Olyan kérdések ezek, melyekre kinek-kinek magában kell megtalálnia a választ.
    Ide vonatkozóan több évvel ezelőtt Svédországban vizsgálatot végeztem. Ötven tudóst, tanárt, diákot, mérnököt, földművest kerestem meg telefonon, s a következő kérdéseket tettem fel nekik:
1. Ismeri-e a Mózes III. könyvében olvasható tiltást? - A megkérdezettek 70%-a nemmel válaszolt, és a 30% között is volt néhány bizonytalankodó.
2. Mi a véleménye: érvényes-e ez a tiltás egy ma élő hívő zsidóra vagy keresztyénre? - Érdekes módon a megkérdezettek 54%-a azt válaszolta, hogy érvényesnek kell lennie. (Megjegyzem, kérdezettek között volt több materialista és ateista is.)
3. Ha az ENSZ nemzetközi népszavazást szervezne a génmanipulációval kapcsolatban, ön hogyan szavazna? - Ilyen válaszokat kaptam: 52% véleménye szerint le kell állítani azonnal. (A válaszolók között volt egy géntechnológiával foglalkozó kutató is.) 12% így vélekedett: biztosítsanak szabad teret a kutatásnak, ne gátolják. (A válaszolók valamennyien génkutatók voltak.) 30% szerint: a kutatást csakis növényekkel és baktériumokkal kapcsolatban engedélyezzék. (Hangsúlyozták: szigorúan ellenőrizendő, hogy génszemét ne kerüljön a természetbe.) Végül: 6% "nem tudott dönteni". (Volt köztük egy püspök is.)
    Annak ellenére, hogy csak 50 személy vett részt ebben a véleménykutatásban, az eredmény mégis igen-igen figyelemre méltó. Jellemző, hogy a megkérdezettek 70%-a nem is tudott arról, hogy a Bibliában van egy komoly erkölcsi tiltás a hibridizációt illetően. És sokatmondó, hogy 54% továbbra is érvényesnek tartotta a szóbanforgó mózesi törvényt. Tehát sokan ellenzik a génmanipulációt. Sajnos, sem a politikában, sem a tudományban (a médiáról nem is beszélve) ez a közvélemény nem hallatja a hangját. (Helyesebben: akik így vélekednek, azokat nem engedik szóhoz jutni.) A többség - 52% - arra szavazott, hogy azonnal le kell állítani a génmanipulációval kapcsolatos kutatásokat. Csak megkérdem: a tévékben miért nem interjúvolnak meg olykor olyanokat is, akik ellene vannak a géntechnikának? Hogy miért? Mert a "multik" érdeke így kívánja...
    Ha valaki naivitásnak vélné az imént elmondottakat, hadd figyelmeztessem: az ember túlságosan túllépte immáron a saját hatáskörét, túlzottan "nyeregben érzi magát" a tudomány, a biológia terén. Pedig inkább félnie kellene "nagyságának" súlyos következményeitől.
    Napjainkban éljük át a kergekór legsúlyosabb gazdasági, biológiai, sőt bátran mondhatjuk: pszichológia hatásait is. A kergekór nyilván kapcsolatban van a ledarált és állati táplálékként forgalmazott állati tetemek proteinjeivel, s ez az eljárás is azt mutatja, hogy a tudomány - a technikával karöltve - fütyül a természet rendjére és szabályaira. Mert: a tehenek kétségtelenül növényevők. S ki mer magának jogot formálni arra, hogy gazdasági megfontolásból (nyerészkedés végett) "húsevésre" kényszerítse őket! Mintha ragadozók lennének! Nagyon valószínű, hogy a kergekór az elhullott birkák és más, esetleg már előbb kergekórral fertőzött állatok húsából származik.

Íme: a természet bosszúja!
    Végül pár reflexió az említett bibliai idézetekkel kapcsolatban:
    Gedeon kétféle kondenzációjának problémája felkeltette egy svéd fizikus érdeklődését. Az illető nem istenhívő, de kutatása mégis nagyszerű eredménnyel járt. A svéd kutató olyan eljárást dolgozott ki, melynek segítségével Izraelben például a legszárazabb vidéken is 24 óra alatt egy négyzetméternyi felületen négy deciliter vizet lehet nyerni a levegőből. Ennyi vízzel már öntözni is lehet az egy négyzetméternyi terület növényeit.

    Jákob "állatmagatartási" kísérlete többezer évvel előzte meg Konrád Lőrincet. (Ezért a Nobel-díjat "posthumus" tulajdonképpen Jákobnak kellett volna adni ...)

    Maury Matthew, az USA haditengerészetének hidrológusa annak idején (1814 és 1861 között) felfigyelt a Zsoltárok könyve 8. fejezetének ama szövegére, miszerint: "a tenger ösvényei, amelyeken a halak járnak". Gondolkozni kezdett, hogy milyen ösvények lehetnek a tengerekben, - s ilymódon sikerült felfedeznie a Golf-áramlatot. A lexikonok említik, hogy Maury Matthew volt a Golf-áramlat felfedezője, de nem teszik hozzá: a kiváló hidrológus egyben istenfélő, bibliaolvasó ember volt.
    Sok mindenről beszélhetnék még - bibliaolvasó mai emberként, nem csupán biológiai s egyéb műszaki vonatkozásokban.  Nem tudom, idézgetik-e valahol manapság Jeremiás próféta könyvének 29. részéből a 7. verset, mely így szól: "És igyekezzetek a városnak jólétén, a melybe fogságra küldöttelek titeket, és könyörögjetek érette az Úrnak, mert annak jóléte lesz a ti jólétetek". Jeremiásnak a fogoly júdabeliekhez intézett leveléből valók ezek a szavak.
    Vajon manapság azok a zsidók és nem-zsidók, akik olyan városokban, országokban éltek és élnek, amelyekbe "fogságra küldötte" őket az Úr, betelepítette a sors, megfogadják-e Jeremiás intelmét s hűséggel dolgoznak-e a hazájukká lett város vagy ország jóléte érdekében?
    Azok, akiket befogadtak valahol, valamikor (mint például Erdélybe a szászokat, más népeket az Árpádházi magyar királyok), - vajon ők ismerték, ismerik-e Jeremiás figyelmeztetését? Avagy csak a saját érdekeikért küzdenek elszántan, önzően? Továbbá: imádkoznak-e Istenhez azért a népért, amellyel - tetszik, nem tetszik - közös lett a sorsuk?
Egyszer már szembe kellene nézni ezekkel a nagyon időszerű, nyugtalanító kérdésekkel is.

Dr. Bartha István

(A svédországi Svedalában élő szerző, aki egykoron a marosvásárhelyi Református Kollégium diákja volt, s innen indult el pályáján, itt alapozta meg hitvalló protestáns magyarságát - gépészmérnök, ökológus, a korrózió nemzetközileg elismert szaktekintélye; a debreceni Református Kollégium tiszteletbeli professzora.)
(Forrás: www.reflap.hu)