|
Nem szerecsenmosdatás
Nem szerecsenmosdatás
A Szent István Kiadó gondozásában jelent meg Tomka Ferenc zsebkönyv-méretű írása "Az Egyház bűnei?" címmel. A kiadvány alcíme: "Mi igaz, mi nem igaz?".
A szerző nem kevesebbre vállalkozott, mint arra, hogy amennyiben lehet erről a kérdésről úgy írni, akkor másokat meg ne sértsen, ugyanakkor az igencsak szűkre szabott terjedelmen belül tényeket soroljon fel, melyek azon korok világképét közvetítik az olvasónak, amikor a bűnöket elkövették.
 Alapja a pápai bocsánatkérések sora.
A könyv számomra legértékesebb része a bevezetés, mely világos beszéd, némi prófétikus beütéssel. (A szerző a nyomdába adás időpontjában nem lehetett birtokában a görögországi pápai zarándoklat beszéd-szövegének, de a II. Vatikáni Zsinat dokumentumainak ismeretében megjósolja az ökumené további útját.)
Az általános bevezetés után következik a tételes bűnlajstrom, melyet a szerző történeti és ismeretkiegészítő jegyzetekként nyújt át az olvasónak, aki - kivételes esetektől eltekintve - még ma sincs birtokában a "másik oldal" szempontjainak, mely a történetírás nálunk ismert korlátainál fogva sokáig nem volt publikus.
Minden más "szenzáció" kölcsönzése a könyv nagy keresettségét, a "poén" lelövését jelentené. Aki kíváncsi, olvassa el: a kis terjedelem nagy mondanivalót, szimpatikus kiegyensúlyozottságot takar. Egy pillanatig nem akar szerecsenmosdatás lenni.
Azon kívül, hogy hasznos ismeretterjesztő mű Tomka Ferenc könyve, tartalmaz legalább még egy fontos mondanivalót, mely aktuálisabb minden egyes fejezet szószerintiségénél. Talán úgy hangzik a tanulság: ahogyan a múlt monorelígiós társadalmának tetteit a ma megismeri, s elismeri annak hibáit, mely minden egyes ember bűne, úgy a jövő társadalma minket, a pluralista, de mégis globalizálódó társadalmának figuráit teszi majd nagyítója alá. Ennek alapján hozza meg döntését: kell-e miattunk bocsánatot kérnie, akik valamilyen módon ahhoz az isteni és emberi csoportba tartozunk, melyet úgy hívnak: Egyház.
- DI -
|