CyberPress.Sopron

Négy év robot a vörös pokolban

    A Hillebrand Nyomda Kft. Kiadásában jelent meg Torma István Négy év robot a vörös pokolban című emlékirata. A könyvet sajtó alá rendezte Bencze Bernadett.
    A könyvbemutatót a soproni Perkovátz-házban a szerző, a kiadó és a szerkesztő jelenlétében tartották, ahol Hillebrand Imre a kiadó nevében elhangzott köszöntőjében elmondta, hogy ez az első kiadvány, amely a Hillebrand Nyomda kiadásában jelenik meg

Hillebrand Imre köszönti a megjelenteket

    Az 1945 májusában hadifogságba került egykori hadifogoly visszaemlékezéseit leíró könyvet Ivanics Ferenc országgyűlési képviselő, a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke mutatta be.
    Ivanics Ferenc szólt arról, hogy a könyvben leírtak miként erősítik meg azt a gondolatot, hogy kötelességünk a kommunizmus által hihetetlenül nagy számban elveszettekről való megemlékezés. Ez az egyik oka annak, hogy a rendszerváltás óta először a kommunizmus áldozatainak emléknapjaként tarthatjuk számon február 25-ét.
    A kommunizmus háromféleképpen gyötörte a magyar embert: gyötörte az országot, amelyben élt és amelyet tönkretett, az ember testét, amikor elvette az életét, és a lelkét, mert még ma is sok ember a lelkén hordja azokat a sebeket, amelyeket azon a könyörtelen rendszer ütött.
    A kommunizmus és a nácizmus - a huszadik század két nagy gyötrelme - között nem sok különbség van - mondta Ivanics Ferenc.

A szerző: Torma István

    Mostanra, a szabadság választása után tizenegy évvel, már eljutott oda az ország, hogy egyre nyíltabban és őszintébben tud beszélni a sebekről, a fájdalmakról.
    Ennek egyik példája az ez alkalommal bemutatott könyv, amely egy olyan embernek a történetét meséli el, aki olyan helyzetben tudott ember maradni, amelyben ez volt a legnehezebb.
    A könyvet elolvasva egyszerű leírással találkozik az olvasó, amelyben nincsenek bonyolult körmondatok, a történet a maga időrendiségében jelenik meg, a szerző egyszerűen a valóságot írja le.
    A szovjet táborokban közel hétszázezer magyar ember szenvedett, közülük háromszázezer nem tért vissza. Őnekik is emléket állít ez a könyv.
    Kétezer-nyolcszáz elhurcoltból négyszázan jöttek haza. A ma 80 éves Torma Istvánt a szenvedések alatt olyan lelki erő tartotta meg és hozta haza, amilyen keveseknek adatik meg; ez a leki erő az, amely ma is mosolygóssá teszi a szerzőt, ennek révén a könyv emlékeket, tapasztalatokat közöl anélkül, hogy vádirat lenne.
    Fontos ez a nehéz pillanatokat megörökítő könyv a mai - a szabadságot igen hamar megszokó - és igen gyorsan felejtő nemzedéknek, amely dokumentum és egyben figyelmeztető jel is.
    Dokumentálja mindazt, amit az ember képest volt elkövetni, és figyelmeztet arra, miként lehet megmaradni - minden körülmény ellenére - embernek.

té