|
Jankovics Marcell pár órája
Tizenkét éve készül - Az ember tragédiája
Jankovics Marcell pár órája
Június 18-án járt Szombathelyen Jankovics Marcell. Videofilmet hozott magával, melyen a rajzfilmrendező Madách Az ember tragédiája című drámájából készült rajzfilmjéből láthattunk részleteket (természetesen összefüggő, több színből álló részleteket, nem összevissza kapkodásra gondolok).
Az est a szombathelyi Művészetek Házában kétrészes volt, a vetítés után szünet, majd beszélgetés következett. (Az alkotó számára a szünet sem jelentett pihenést, a teraszon a televíziósok készítettek vele interjút - amellett, hogy a kamera az esten is jelen volt...)
Jankovics Marcell rajzfilmje azért készül úgy, mint a Luca széke, mert amikor elfogy a pénz, abbamarad a munka - ha újra van pénz, folytatódik. Elmondta, hogy dolgozott például Walt Disney Eszeveszett birodalom című rajzfilmjében, felkérésre, s az ott kapott jó pénzt is beleforgatta Az ember tragédiájába...
Egyszeri megnézés nem elég, persze, a Tragédiából, ezt mindenki tudja, s az alkotó maga is úgy képzeli, hogy majd videón forgalmazva iskolák részére is elérhetővé válik, és hozzájárulhat a magvas mondanivalókat tartalmazó irodalmi remekmű jobb megértéséhez, alaposabb elsajátításához.
A színek "összevissza" készülnek, nem sorrendben. A nyitó szín, a Paradicsom, azért már megvan. Itt 3D-s módszerekkel, azaz számítógépes grafikai eljárásokkal is operál a szerző, hiszen olyan képszerűséget egyszerű rajzfilmes megoldásokkal nem tudott volna elérni, amelyeket viszont a digitalizálás már rendelkezésére bocsát az alkotónak - említette példának Jankovics Marcell a "ködbe veszejtés" látványkivitelezését.
A Paradicsom igen "jól sikerült" - tanúsíthatom, és teheti ezt minden néző, aki ott volt azon az estén; és voltunk sokan, állni is kényszerültek. Csodálatos áttűnések... remekbe szabott jelképek, tömör, mégis világos szimbólum-megjelenések... Igaza van Jankovicsnak, ezeket a jeleneteket valóban megérteni legjobb lesz majd videón újra és újra megnézve. Lucifer mesterkedései, Lucifer "megjelenési formái"... az emberek "megtestesülése" - ahogyan a mindenségbe teremtett tökéletes, isteni lélek-alakokból lenehezülnek testivé, s attól kezdve már köti őket az anyag korlátozottsága... Hihetetlen gyors, mégis átlátható, világos átváltozások - szinte ahogyan az emberben megszületnek a gondolatok, s váltják egymást, úgy látjuk Madách gondolatait képben megvalósulni. Mindeközben természetesen az eredeti, veretes szöveg hallatszik, jeles színművészek tolmácsolásában.
A többi színben a képzőművészeti eszközök alkalmazásával éri el a rendező, hogy jobban "képben legyen" a néző, azaz: egyiptomi szín - közismert egyiptomi régészeti emlékek alkalmazása, "megmozgatása"; római szín - híres római szobrok, épületek felhasználása stb. Kepler középkora metszetes rajzú; olyan érzés nézni, mintha egy régi, illusztrált könyvet lapozgatnánk - ha ellátogatnak a szombathelyi egyházmegyei múzeumba, a tárlókban vannak is ilyen könyvek például (természetesen nem kepleri témában).
Már a néhány bemutatott színből is látható: igen igényes, nagyon komoly munka folyik itt - immáron tizenkét éve, és ki tudja, mikor lesz végleg készen.
Nézői kérdésre sor került egy kis "szexusbéli" kitérőre is, ugyanis egy hölgy észrevételezte, hogy bőven megjelenik a műben a férfi-nő kapcsolat. Madáchnál is így van ez, mint tudjuk, hiszen a férfi-nő alapvető különbsége, s az ennek ellenére mégis együvé tartozása vonul végig a drámán - érzékelhető ez a rajzfilmből is, természetesen. Azután megtudhattuk, hogy Jankovics Marcell eredetileg nem filmesnek, nem is rajzfilmesnek, hanem régésznek készült. Kiderült az is, hogy Öcsödön volt kitelepítve. Beavatott ifjúkora film-mániásságába is, azaz: volt film, amit számtalanszor újra és újra megnézett a moziban. (Nincs ez másként a mai filmrajongó fiatalokkal sem, szülők pénztárcája tudja! - a szerk.)
Ezek most csak villanások, amikről szóltam - az igazi hangulatot az ott-lét jelentette. Lehet, hogy kölcsönösen megsértődnének a párhuzamba állításon - remélem, nem(!) -, de nekem egyértelműen Hankiss Elemér jutott eszembe Jankovics Marcell mondatait hallgatván. Nem tartalmukat illetően, hanem lényüket szemlélve. Mindketten tudós elmék, mindketten szem előtt vannak, mindketten hatnak a közéletben - s mindkét férfiúra az oldott, kötetlen, szabad előadásmód, a nyíltság, a hallgatóság tisztelete és egyenrangú félként kezelése a jellemző. Jó érzés volt élőben hallgatni most Jankovics Marcellt, valamikor az év fordulóján Hankiss Elemért.
- gyöngyös -
Anyagaink a LAP
Stúdió támogatásával készülnek.
|