CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Nyugati Kapu

2001. július 05., csütörtök 11:31


Köztéri szobrot kapott a fertõrákosi világvándor

Nagy Lajos bátor lovagja hazaért

Nagy Lajos bátor lovagja hazaért
Köztéri szobrot kapott a  fertõrákosi világvándor

Az, hogy köztéri  szobrot kapott a világvándor, aligha meglepõ. Az sem, hogy ilyent. Akár így, akár úgy, Frigyes lovag bámulatba ejti a jó fertõrákosiakat meg azokat, akik a település vendégei hosszabb vagy rövidebb idõre.

A fényképet a Fertõrákosi Vendégvárók Egyesületének elnöke, Baltigh Márta küldte el nekünk, hogy emlékeztessünk mi is a változatos életû bajnokra, Nagy Lajos bátor vitézére, Friedrich von Chreuzpeckre. Aligha volt bánatos arcú. Haditetteit valaki biztosan megénekelte. Hogy álmodtak-e róla a hölgyek, nem tudni. Lovagoknak, Isten tudja, miért, lassan születnek errefelé szobraik. Ennek is a huszonegyedik század elejéig kellett várakoznia a szoborhallhatatlanságra.
Frigyes – a bécsi évkönyv szerint – 1290 körül született. Tizenhat éves korában már fegyverrel az oldalán vonult hadba Albrecht német király és herceg oldalán. 1311-ben Szép Frigyest és Ottó herceget kísérte el bajorföldi, itáliai hadjárataikra. Mühldorfnál súlyos lándzsaszúrás éri, fogságba esik, sebe nehezen gyógyul. Két esztendõ múlva újra a csatamezõn van. Jeleskedik itt, jeleskedik ott, 1326-ig az itáliai csataterek állandó szereplõje, két évre rá Franciaországban – Tours – vívja párviadalait, nem sokkal késõbb az osztrák-morva határvidéken, Nikolsburgnál szerez újabb sebeket. Elzarándokol a Szentföldre, fölkeresi a Sinai-hegyen emelkedõ Szent Katalin-kolostort, Kairóba megy, igyekezne Indiába, a határig jut el, ahol egy „pogány törzs” foglyul ejti, innen örmény kereskedõk váltják ki. Örményországból talán még kanyargósabb a fertõrákosi világvándor útja. 1347-ben a svéd király zsoldosa, Angliában lovagi tornák hõse, aztán megint a tó partján pihen – Fertõrákost a régmúlt századokban Kroisbachnak, a középkorban Chreuzpecknek is hívták –, aztán nyergel, újra lóra ül, meg sem áll Nagy Lajos táboráig...
Regénybe való az élete. Frigyes lovag (1360-ban halt meg, az Ágoston-rendi barátok Bécs melletti, badeni templomában nyugszik) persze szobor nélkül is halhatatlan lenne –  Frech' Ottó fafaragó teljes páncélzatban, leeresztett sisakrostéllyal ábrázolta –, de így még inkább az lesz, szoborhoz jutott Fertõrákoson, hálás volt az utókor, sietett leróni háláját, minden adósságát, amivel csak tartozott.
A tölgyfából készített szobor – avatásán ott volt Ivanics Ferenc, a megyei közgyûlés elnöke is – romantikus lelkeknek való, filmezhetik, fényképezkedhetnek elõtte a mai világvándorok, akik Fertõrákoson változatlanul a szíveslátást dicsérik, a település lakóinak vendégszeretetét.

V. J.
Molnár Balázs felvétele