|
Konferencia a Szent László Akadémia szervezésében Uniós igazodás: aggodalmak és gondok
Konferencia a Szent László Akadémia szervezésében Gondolkozzunk együtt… közép-európai sorskérdéseinkrõl – hívta a város polgárait a Szent László Akadémia múlt pénteken a Pannonia Med Hotelben tartott konferenciájára. A rendezvény fõszervezõje és moderátora dr. Kertész László volt.  Dr. Gidai Erzsébet, a Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar dékánja gazdasági esélyeinkrõl és kilátásainkról szólt. A kritikai hangvételû, jól felépített elõadásában kétségeirõl beszélt a professzorasszony. Elmondta, hogy hazánk jelenleg nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, azok a mutatók, amik a magyar gazdaságot jellemzik, nem mérvadóak. A GDP növekedése nem mutatja, hogy valójában mennyi pénz marad az országban. A privatizáció során a magyar gazdaság nyolcvan százaléka külföldi tulajdonú lett, ami megbénítja a nemzetgazdaságot. Folyamatos erõforrás-kivonás történik az országból, ami a rétegenkénti életminõségromláshoz vezet. Az uniós csatlakozással gazdasági gondjaink nem fognak megoldódni, sõt félõ, hogy romlanak majd. A jelenlegi kormány – dr. Gidai Erzsébet véleménye szerint – egyoldalú szerzõdéseket ír alá az unióval, pedig a feltételeket nemcsak Európa diktálhatná, hanem mi is. Az unió számára legalább annyira fontos a bõvítés, mint számunkra, ezt a helyzetet nekünk kellene megragadni. A kilátásokról szólva felvázolta azt az elképzelést, amit egyre többen látnak alternatívának Magyarország jövõjére nézve, mégpedig az együttmûködést a közép-európai, Duna-melléki országok között. Dr. Allan Inovius budapesti nagyperjel, Svédországból érkezett a konferenciára. Rövid felszólalásában a cigányság helyzetérõl, mint megoldandó problémáról szólt. Jelenleg egymillió roma származású él Magyarországon, s létszámuk évente körülbelül százezerrel növekszik – ebbõl a ténybõl kiindulva a jövõben egyre inkább számolnunk kell a roma-kérdéssel. Dr. Szabó János nyugalmazott miniszter a mezõgazdaság – ismert – nehéz helyzetérõl szólt. Véleménye szerint a probléma gyökere az, hogy két és fél millió földtulajdonos van Magyarországon, ebbõl kétmillió az egy hektár alatti földtulajdonos. Életképes mezõgazdasághoz szükség volna, hogy ötven-hatvan hektáros gazdasági egységek jöjjenek létre. Elõadásában beszélt az Agenda 2000 programról, ami a mezõgazdaság felzárkóztatására jött létre. Az eredeti ígéretek évi 240-250 milliárd forintról szóltak, ma egyre kevesebbrõl. Még nem tudni, mennyi lesz az az összeg, amit valóban megkap a magyar mezõgazdaság. A nyugalmazott miniszter is óvatos volt a csatlakozás kérdésében, viszont elmondta, hogy jelenleg nincs más alternatívája az országnak, csak a csatlakozás. A konferencián részt vett és felszólalt dr. Milassin László, az ELTE Nemzetközi Jogi Intézetének munkatársa, dr. Halász Lajos, az Országos Statisztikai Hivatalból és dr. Borbély József, a Nyugat-magyarországi Egyetem Társadalomgazdasági Tanszékérõl. A rendezvény vitafórummal zárult. |