CyberPress.Sopron

Álljunk meg 1 szóra már itt az elején, kedves Olvasó! Gondolkozzunk el, milyen fura hobbi: szénagyűjtés... Mert ki ne hallott volna már arról, hogy valaki bélyeget, szalvétát, gyufásdobozokat, régi pénzérméket, képeslapokat stb. gyűjt. De szénát? Ugyan kérem, ez valami vicc? Pedig van ilyen. Fogjunk egy szép nagy albumot és ragasszuk bele a szénát szálanként, majd nevezzük meg, hol s mikor gyűjtöttük be... :) Ez is egy módszer, csak nem az igazi... Igazán jól szénát gyűjteni csakis minden év augusztusában, Szőcén lehet.
Minden évben valamikor augusztus elején 20-30 vállakozó kedvű egyén szállja meg a Szőce patak völgyét. Tévedésbe ne essünk. Ez nem az a kézműves tábor, ami lenn van a faluban! Itt ún. "full-nomád" életkörülmények vannak: se víz, se villany, se gáz, se semmi. Csak egy kis ház, benne 5-6 felnőttel és 8-10 sátor (20-25 gyerekkel). Már ha éppen benn vannak. Mert ugye még aludni sem szívesen mennek be oda, hisz egy csöppet meleg van a sátor mélyén. Ilyenkor jobb a szabad ég alatt. Persze, mielőtt valaki azt gondolná, hogy meleg van, el kell mondanom, hogy a minimum ruhaviselet az két melegítő, egy kabát, egy hálózsák meg egy pokróc. S így is majd meg lehet fagyni, ami nem csoda, hiszen mértek itt már augusztusban éjjel -2 fokot is. De pont ez benne a jó - ezzel mutatják meg a "bátrak", hogy ők mennyivel jobbak.... :)
A nappalok már jóval melegebben zajlanak, a hőmérséklet rendszeresen 30 fok fölé mászik. Mindjárt lekerülnek a melegítők, s jöhet a "gumicselló", vagyis közismertebb nevén a gumicsizma. Megkezdődik a szénagyűjtés. Minden lelkes és kevésbé lelkes fiatal gereblyét vagy villát ragad, s kivonul a láprétre "életet menteni". Mert akárhogy is nézzük, ezzel a cselekedettel azt teszik. Él itt ugyanis egy különleges és ritka növány, a tőzegmoha, aki nem szereti a széna lebomlásának következtében a földbe kerülő anyagokat. Tehát ha nem gyűjtenék össze a szénát, akkor elpusztulna, és lassan teljesen kihalna ez a faj. Ezért is hajtja olyan kemélyen Gyugyu és Tibi (a két táborvezető) a társaságot. Meg a sikerélmény sem mellékes. Rendkívüli érzés egy hét elteltével megnézni, hogy mekkora területet sikerült megtisztítani.
Na, nem kell megijedni, nem egész nap tesszük ezt. Ez csak amolyan reggeli bemelegítés, este meg levezetés. A délelőtt a kiscsoportos túráké: botanika, gyógynövény- és gombaismeret, hüllők, kétéltűek vizsgálata, valamint madarászat, madárgyűrűzés. A túrák során a tábor szűkebb és tágabb környezetét mutatják be a résztvevőknek. A délután a pihenésé: strandolás, esetleg kézművesfoglalkozások (gyöngyfűzés, gyertyaöntés, agyagozás, nemezelés) és ijászkodás teszi élvezetesebbé a tábort. Na és persze nem maradhatnak ki az esti tábortüzek: éneklés, sütievés, közös játékok - ki meddig bírja (vagy meddig engedik). Az ügyesebbje ( :-) )a takarodófújás után kicselezi a táborvezetőket, kiszökik, s már a  "pallón"  folytatódik tovább az este.. :)
Mindeközben állandóan pontoznak mindenkit. Bármiért lehet pacát kapni - ez egy speciális pontfajta. A lényeg, hogy mikor utolsó nap a "zárszó"-hoz érkezünk, neked legyen a legtöbb, és így te lehess az év pacakirálynője/királya. Számít minden: a közösségi munka, a szénagyűjtés, rejtvények, túrák, kézműves készítmények... Gong. Vége A megszerzett pontokkal pedig indul a pacalicit.
Ez a zárórendezvénye a tábornak. A pacákért ajándékokat, hasznos könyveket és édességet lehet bezsebelni. S aki végig szorgalmas volt, s úgy 250-300 pontja lett, az elmondhatja: "Megtettem, amit megkövetelt a paca!"

/Idén a szőcei szénagyűjtő tábor augusztus 5-12 között kerül megrendezésre a szombathelyi Gyermekek Háza és a Kerekerdő Alapítvány szervezésében. S mint már évek óta mindig, most is utazik a "soproni különítmény" :)

Vali