|
Könyvajánló - a Cédrus Art Klub válogatásában
Werner Lansburgh: Utazzunk, New-see avagy tanuljunk
meg könnyen, szerelemmel angolul
 Régi ismerőseinkkel találkozunk a szerző immár harmadik, magyarul megjelenő könyvében: New-seeval és Doubleyouval. Ez utóbbi amolyan bölcs, öreg Prospero módjára kalauzolja végig Európán meghatározatlan korú és identitású partnernőjét. Merthogy New-see, ahogy az első két kötetben is, talán maga a nyájas olvasó. Prospero-Doubleyou, úgy látszik elsősorban női olvasókra számít, akiknek mint régi vágású gavallér, nemcsak szép látnivalókat ígér, hanem szerelmet is. A színhelyek pedig: Svájc, Itália, Franciaország, Spanyolország, Svédország, Anglia, Németország, Görögország és Izrael turisták által kedvelt tájai. Mint idegenvezető a szerző kímélni igyekszik vendégét a túladagolástól, amit viszont elmond, érdekes. Komolyan ritkán beszél, úgyszólván minden mondatát áthatja a finom humor, az irónia, az önirónia. Lansburgh azonban nemcsak szórakoztatni és utaztatni akar, hanem tanítani is. Amatőr nyelvtanárként, fittyet hányva a profik tudományos igényű módszereinek, angolórákat ad partnerének: hol az anyanyelvén, hol a “célnyelven” beszél hozzá. A könyvből az angol nyelv szinte minden szerelmese okulhat, minden szinten – a szerző még az erősen haladóknak is tud újat mondani ennek a hazánkban is egyre nélkülözhetetlenebbé váló nyelvnek a rejtett finomságairól. “New-see angol jövevényszó, a német Doosie közvetítésével honosodott meg a magyarban. Jelentése: Te, Magácska, Ön, Kiskegyed, Nagykegyed, Nyuszi /A magyar nyelv etimológiai szótára, javított kiadás, előkészületben/”
Bellák Gábor: Benczúr Gyula
A magyar 19. századnak is megvannak az arcai. Az 1848 előtti reformkor hőseit és polgárait Barabás Miklós arcképeiből ismerte meg minden későbbi nemzedék. Az 1880-as évekkel kezdődő bő harmadszázad arcokban megrajzolt képét Benczúr Gyula alkotta meg. A dinamikusan fejlődő Magyarország minisztereinek, mágnásainak, arisztokratáinak, hirtelen vagyonossá lett újgazdag vállalkozóinak, szépasszonyainak vonásait Benczúr örökítette meg úgy, hogy azokban szinte a késő 19. század önarcképét látjuk.. De Benczúr Gyula festészete nemcsak saját koráról, hanem a történelemről alkotott képünket is átformálta. Nemcsak a 19. század végét látjuk Benczúr szemével, hanem a történelmet is a késő 19. század tekintetével. Benczúr történeti festészete a magyar történelemről alkotott képünket is befolyásolja.” (Bellák Gábor) A soproni szerző az Ünnepi Könyvhétre megjelent munkáját 2001. június
9-én mutatta be a Cédrus Art Klubban.
Kákosy László: Az alexandriai időisten (Válogatott
tanulmányok 1957 – 1998)
A tartalomból:
Hoppál Mihály – Szepes Erika (szerk.): A Szerelem
Kertjében
 A kötet a művészetek és a folklór hagyományokban fenntartott erósz-képének néhány részletét világítja meg. Tanulmányaiban az erotikus szimbólumrendszer egyetemessége rajzolódik ki, az időben és térben távoli kódok és kultúrák egyik közös nevezője. “Áttekintvén a magyar népi hagyomány és az irodalom emlékeit, elrugaszkodván az időben vissza a múltba, egészen az i.e. 3. évezred mezopotámiai emlékeiig, az ókori görög és római erotikus irodalom alkotásaiig, középkori oszlopfőket, reneszánsz festményeket vizsgálva rádöbbentünk: az erotikus ábrázolások olyan egységes szimbólumrendszert tükröznek, amely szövegemlékekben és képi megfogalmazásokban egyaránt következetesen azonos motívumokat használ” – írják előszavukban a szerkesztők. E jegyben kerülnek faggatásra többek között a középkori orgia-vádak; a Carmina Priapea-himnusz paródiái és a népi Mária-költészet érzéki képekben gazdag darabjai; a reneszánsz festészet “szerelem kertjében” motívuma; a “szent nász” ékírásos költészete; a meztelenség mint nyelvállapot, és mint rituális motívum; a játék és az Erosz összefüggései, valamint a tündérmesék kasztrációs komplexusa és a népdalok erotikus metaforái. Szakemberekben és érdeklődő laikusokhoz egyaránt szólva nyújt izgalmas olvasmányélményt ez a gazdagon illusztrált gyűjtemény. Szerkesztette: Molnár Tímea |
