|
Miért kell a harmadik évezred küszöbén a Gulagról beszélni? Kun Miklós történész sajtótájékoztatójaAugusztus 8-án Kun Miklós történész a Soproni Fidesz Szalon vendégeként tartott sajtótájékoztatót. Az elsősorban a tizennyolc-tizenkilencedik századi Oroszország és a Szovjetunió történelmével foglalkozó kutató a sztálini korszak kutatásainak legújabb eredményeiről - melyekről hamarosan könyvet jelentet meg - számolt be a sajtó képviselőinek. Miért kell a harmadik évezred küszöbén a Gulagról beszélni? Kun Miklós szerint a közelmúlt kutatásában fontos szerepet játszik a szóbeli történetiség, az elmúlt korok utolsó szemtanúival készített interjúk. A sztálini időszak kutatása során készített interjúk egyrészt a Gulagot megjárt még élő szemtanúkkal, másrészt Sztálin még élő minisztereivel, felderítőkkel, diplomatákkal, hozzátartozókkal, alulnézetből, illetve a Kremlből próbáljá megközelíteni ennek a korszaknak a történetét. Kutatásai során jött rá arra, hogy a Gulag az a téma, ami ismeretlen a számunkra, még mindig rengeteg feltáratlan titkot takar.  A náci haláltáborok és a Gulag összehasonlításával kapcsolatban a történész nem osztja azt a véleményt, amely egyes álláspontok szerint a Gulag ugyan szörnyű, de a modernizáció céljait is szolgálta. A két lágerbirodalmat nem lehet összehasonlítani, számháborút folytatni. Egy német nő, aki mindkét típusú lágernek a foglya volt, egy mondatban fogalmazta meg a két rendszer közti hasonlóságot és különbséget: Sztálin egyenlő Hitler plusz Ázsia. A Gulag a szovjet életmódnak, életfelfogásnak, gazdaságnak, politikának szerves része volt. Nemcsak a sztálini időszakban, mert a koncentrációs tábor kifejezés már 1918 augusztusában Lenin és Trockij levelezésében egymástól függetlenül megjelenik. Az újabb kutatások eredményeként kiderült, hogy a sztálini korszakban, a harmincas években létezett egy kvótarendszer, amit Sztálin és a Politikai Bizottság állapított meg. Ebben a rendszerben a társadalom egy adott része a "szociális védekezés legfelső kategóriája alá esett" ami tulajdonképpen a kivégzést jelentette. A kvóta társadalmi rétegek, nemzetiségek alapján került feltöltésre. A Gulagra hurcolt áldozatokról a sztálini rendszer kartoték alapon fotókkal dokumentált pontos nyilvántartást vezetett. Második újdonság: a Gulag a primitív munkamódszerek megtestesítője. A korszak harmadik nagy vesztese az orosz parasztság, amely a Gulagra küldöttek kétharmadát tette ki. Ennek közvetlen és közvetett eredményeként ebben a korszakban háromszor volt éhínség a Szovjetunióban, amit Sztálin eltitkolt.  Miért kell a Gulagról beszélni? Mert nem feledkezhetünk meg a kelet-európai régióban történt eseményekről, fontos mindenki emlékezetének ébrentartása, a szaktörténésznek kihívás, a mozgatórugók, az árnyalatok minél precízebb feltárása. |