|
Hullócsillagok éjszakája
Hullócsillagok éjszakája
Augusztus a hullócsillagok időszaka. Habár az Űrvadász rovat éppen megérdemelt(?)
nyári álmát alussza, azért javában zajlanak a csillagászati események.
Ma van 2001. augusztus 11-e. A dátum sokak számára ismerősnek tűnhet
- igen, két évvel ezelőtt volt a teljes napfogyatkozás Magyarországon.
Mintha csak tegnap történt volna az egész... és mégis, milyen sokára lesz
a következő... De kár ezen búslakodni, inkább este menjünk ki a szabad
ég alá és gyönyörködjünk abban a "sok-sok fényes bogárban, amelyek valahogyan
felkerültek arra a nagy fekete izére". Ha sokáig figyeljük a "régi idők
királyait", akkor érdekes jelenségnek lehetünk szemtanúi - egy fényes pötty
jelenik meg, hosszú csíkot húz maga után lefelé, majd eltűnik. Őseink azt
hitték, hogy ilyenkor a csillagok esnek le az égről, ezért nevezték el
ezeket hullócsillagoknak. Ilyenkor kívánni kellett valamit, és a kívánság
teljesült.
Persze, van tudományos nevük is, ezek a meteorok. A kifejezés eredete
a régmúltba vezet vissza, Arisztotelész használta először, igaz, ő még
külöböző légköri jelenségek gyűjtőneveként. Földünk a keringése közben apró
porszemcsékkel találkozik, ezek nagy sebességgel belépnek a légkörbe. Nekiütköznek
a levegeő atomjainak, molekuláinak, felizzanak és felforrósítják az útjukba
kerülő levegő részecskéit - ezért húznak maguk után fényes csíkot az égen.
De honnan is jönnek a meteorok? A bolygóközi térben sok milliárd szemcse
található, amelyek az üstökösök és kisbolygók párolgásából származnak.
Az üstökösök magja a Nap közelében felmelegszik és párolog, a kiáramló
gázok porszemcséket is magukkal ragadnak, és felgyorsítják ezeket. Eleinte
az üstököshöz hasonló pályán haladnak - ezeket nevezzük meteorrajnak. A
Földről nézve úgy tűnik, hogy a metorrajok tagjai az ég egy adott pontjáról
sugároznak szét - ezt a képzeletbeli pontot nevezzük a radiánsnak. A metorrajokat
azokról a csillagképekről nevezik el, amelyekben a radiánsuk található,
amikor a raj a legtöbb hullócsillagot adja - így a Perseusz csillagképről
kapták nevüket az augusztus hónapban aktív Perseidák.
Ha már az elnevezéseknél tartunk... meteoroidoknak nevezzük
a világűrben keringő apró szemcséket. Ha egy meteoroid találkozik a Földünkkel
és belép a légkörébe, felizzik - akkor beszélünk
meteorról. Ha pedig
egy darabja túléli az utazást és lekerül a felszínre, akkor az a meteorit.
Augusztus 12-én a legnagyobb a Perseida meteorraj aktivitása. Ez azt
jelenti, hogy mind hajnalban, mind kora este sok-sok ehhez a rajhoz tartozó
meteort lehet majd látni. Érdemes kimenni egy olyan helyre, ahol nem zavarnak
annyira a város fényei, kiülni egy székre, esetleg kifeküdni egy hálózsákba,
és kémlelni az eget. Persze meleg ruha (hiába van nyár, attól még elég
hűvös tud lenni éjjel), jó társaság (persze egyedül is lehet, csak
társaságban jobb) és derült idő (különben csak a lehulló esőcseppeket
lehetne észlelni) nem árt. Persze, ha a mostani felhős idő egész hétvégére
maradna, akkor sincs nagy baj - a maximum előtt és után néhány nappal is
még viszonylag nagy meteoresőknek lehetünk szemtanúi. Azokat, akik szeretnének
többet tudni a meteorokról, esetleg együtt észlelni velünk, szeretettel
várjuk a Stella Sopron, a Magyar Csillagászati Egyesület mai (aug.11.)
megbeszélésén, 18:30-20:00 között a Britannia Cafe&Club-ban.
Derült eget!
Bacsi
|