|
Beszélgetés Kuslits Tiborral, Sopron főépítészével Belvárosképi változások
Beszélgetés Kuslits Tiborral, Sopron főépítészével Képzeljünk el egy autók nélküli, füst- és zajmentes belvárost! A Várkerületről a forgalmat külső gyűrű vezeti el, kereskedelmi és vendéglátói, valamint kulturális zóna jelenti a városközpontot, ahol (tíz-tizenöt esztendő múlva) szinte a nap huszonnégy órájában zajlik az élet… A város szívének rehabilitációjáról és felújításáról, egy európaibb belvárosról beszélgettünk Kuslits Tiborral, Sopron főépítészével.  – Miről van szó? – Kísérletet tettünk a Várkerület közlekedési szerepének átgondolására. A távlati cél az, hogy ezen a területen valamiféle forgalomcsillapítás legyen. Ha pedig ennek a közlekedési alternatívája kialakul, akkor a hangsúly egy gyalogos zónára kerül. Fontos továbbá, hogy teret adjunk a minőségi kereskedelemnek és vendéglátásnak. Van azután ennek a városrésznek egyfajta kulturális küldetése. A belvárost egy észak-déli tengely funkcionálisan kettéosztja. A tervek szerint a keleti fele inkább kereskedelmi jellegű, például a Füredi sétány környéke, a másik fele pedig inkább kulturális jellegű. Ide a konferencia-központ, a színház, a Festőterem mellett egyéb kulturális intézmények tartoznának. Tehát a fejlesztéseket úgy kell ösztönöznünk, kialakítanunk, hogy ezeket a trendeket folytassák. – Mit kell értenünk a huszonnégy órás belváros alatt? – Természetesen és hangsúlyosan a belváros élővé tételét. Ennek a területnek olyan kiváló építészeti adottságai, olyan értékes épületei vannak, hogy jó lenne, ha élet költözne be a falak közé. Nemcsak délelőtt kilenc és délután négy óra között, hanem este is, akár az éjszakai órákig. Ugyancsak tervezzük az egyetem közelebb „hozatalát” a belvároshoz. A hallgatók talán képesek egy kicsit jobban feléleszteni a városközpontot. – A munkákat hogyan hangolják össze a műemlékek megőrzésével? – Nagyon alaposan és körültekintően, hiszen ha a fejlesztések lerombolják azt, ami igazából a valódi vonzerőt jelenti, akkor az egész folyamat értelmét veszti. Az apró lépésekként megtett átépítés éppen ezeket az értékeket védi, teszi még hozzáférhetőbbé. – Mi okozhatja a legnagyobb nehézséget? – Véleményem szerint a közlekedés szervezése. Azután a belváros lakásainak funkcionális átalakítása sem lesz egyszerű dolog. A legnagyobb problémának mindenféleképpen a közlekedést és a parkolást érzem. – Hol lesz a Várkerület forgalmát elvezető külső gyűrű? – A helyén még a szakemberek is vitatkoznak. Az elképzelt gyűrűnek a jobb oldali fele nagyjából létezik, a Híd utcával kezdődik és a Csengeryn zár vissza. Gondjaink a másik oldalon vannak, hiszen a Patak utca felől egy gyűrű visszazárása meglehetősen bonyolultnak látszik. Ott csak bizonyos áldozatokkal lehet megoldani ezt a problémát, de ez a kulcsa annak, hogy a belváros közlekedési terhéből valamit levegyünk. – Milyen elképzelések vannak a tömegközlekedéssel kapcsolatban? – Mindez egyelőre részletkérdés. Nyilvánvalóan a közlekedést átvevő vonalakra kerül. Vannak más példák is. Budapesten a Rádai utcának egy jelentős szakaszát gyalogos utcává alakították át, ennek ellenére egy kisméretű, környezetbarát autóbusz ezen a részen is áthalad, persze csökkentett sebességgel. Ez egy kicsit a közterületnek – mint színpadnak – a hangulatához is hozzátartozik – mondta Kuslits Tibor. |