|
Euromusica 2001. folkzenei találkozó
Euromusica 2001
A CIRCOM Regional - európai regionális televíziókat
tömörítő szervezet - minden évben megrendezi a tagországok zenekarai számára
folkzenei találkozóját.
Az EUROMUSICA az Európai Regionális Televíziók
Szövetségének legnagyobb kulturális eseménye, melynek házigazdája minden
évben más-más nemzeti televízió regionális szerkesztősége. Az idei rendezvényre
Magyarország, ezen belül a Magyar Televízió Soproni Körzeti Stúdiója pályázott
sikeresen, közösen az osztrák közszolgálati televízió, az ORF Kismartoni
Regionális Stúdiójával.
Csütörtökön este a régi Megyeháza dísztermében tartott
hivatalos megnyitó-ünnepséggel vette kezdetét a fesztivál. Ezt a "nyitányt"
követően - amelyen jelen volt Karlheinz Papst, az ORF társszervező
közszolgálati televízió burgenlandi intendánsa és a Magyar Televízió elnöke
- és amelyen felolvasták dr. Szájer József üdvözlő levelét - a Bécsi
Kapuban hajnali kettőig folyt a nyolc ország kilenc együttesének ismerkedése.
Szekeres Kriszta, az MTV Soproni Körzeti Stúdiójának szerkesztője a rangos kulturális
eseményt kérésünkre értékelve elmondta, hogy a rendezvény tizenöt éves történetében
egyedülálló és mindenképpen kuriózumnak számít, hogy a két ország - ráadásul
egy unión belüli és egy unión kívüli - együtt rendezi meg a fesztivált,
olyanokról lévén szó, akik mindössze tizenöt kilométerre vannak egymástól.
A rendezvényről a soproni szerkesztő még elmondta, hogy
a pénteki nap eseményeit az ORF kismartoni stúdiója szervezte, így azokra
a Fertő tó túlsó partján került sor. A zenészek, akiket a GYSEV jóvoltából
különvonat vitte és hozta, a programot Kismartonban kezdték. Kismartonban
a csöpörgő eső miatt a városháza hangulatos árkádjai alatt zenéltek a muzsikusok,
az osztrák közönség az esőben is táncra perdült a zene hallatán. A másfél
órás Fertő tavi hajózás alkalmával lehetőség nyílt a zenészek számára,
arra, hogy kölcsönkérjék egymás hangszereit, beálljanak a másik együttesbe.
Ez alkalommal megvalósult az, hogy mind együtt zenéltek, a cél, amiért
tulajdonképpen ez a fesztivál megszületett.
Péntek este különböző soproni éttermekben zenéltek az együttesek, amit
ismét egy közös muzsikálás követett.
A Perkovátz-Házban a Star Fours (Németország) és a Dario
Plevnik (Horvátország), a Puskás Sörözőben az Ifjú Muzsikás
Együttes (Magyarország) és Orlek Csoport (Szlovénia), a Gambrinus
Étteremben Piko és bandája (Magyarország), az Attila Étteremben
Trigon (Moldávia) és Norudde&Fredriksson (Svédország),
a Corvinus Étterem Buchgrabler (Ausztria) és Videniakis Armonikieriai
(Litvánia) együttesek léptek fel.
Az Amerikai Egyesült Államokat ért terrortámadás híre
és az esős időjárás mindenképpen hatással volt a rendezvényre. Kezdve attól,
hogy dr. Szájer József egy törölt berlini járat miatt nem ért az ünnepi
megnyitó helyszínére, egészen addig, hogy az eredetileg teraszokra tervezett
- szabadtéri muzsikálásnak is szánt - zenélésből visszafogottabb éttermi
kamaramuzsikálás lett.
A zenészek szombati programja városnézéssel kezdődött, majd technikai
próbával és forgatással folytatódott.
Szekeres Krisztina a forgatásról elmondta, hogy,
a feladatokat megosztva, ebből a soproni körzeti stúdió egy harminc perces
werkfilmet, az MTV pedig egy kilencven perces gálafelvételt rögzít. A filmek
október 13-án az M2-en kerülnek adásba, fő műsoridőben; ezen kívül pedig
a filmek elkerülnek Európa összes közszolgálati televíziójába.
Így Sopron Európa összes országában látható lesz,
ezért fontos, hogy jó soproni felvételek készüljenek, mert ez a városnak
és környékének is jó reklám.
Sebő Ferenc, a produkció zenei igazgatója elsőként
azt tartja fontosnak megjegyezni, hogy az 1996-ban Székesfehérváron megrendezésre
került Euromusica fesztiválhoz képest a mostani legfőbb különlegessége,
hogy ezúttal esik az eső.
- Ennek ellenére - fordítja komolyra a szót Sebő Ferenc -, a
lelkesedés megállás nélkül viszi előre az eseményeket. Mindenki játszik
a színpadon, és a közönség is esernyővel és kapucnival itt áll és hallgatja
a zenét.
A műsor összeállításának elveiről is Sebő Ferencet kérdeztük.
- Az együtteseket a programban résztvevő tagországok delegálják.
A zenészekkel megegyezve műsorukból kiválogattuk azt, amit jónak találtunk.
Ők első este a közös ismerkedés alatt elővették hangszereiket, muzsikáltak,
és megbeszéltük mi legyen a programban. Nagyon érdekes a társaság, mert
a szlovének, horvátok, bajorok, osztrákok, litvánok, svédek olyan zenével
jelentek itt meg, amilyet Magyarországon nem nagyon ismernek.
Szeretném külön megemlíteni a svédeket, akiknek zenéjéről a magyarok
igen keveset tudnak. Sokat turnéztam Svédországban, így ismerem az ottani
helyzetet, ők sokat tanultak a magyaroktól, és szerintem mi is tanulhatnánk
tőlük, abból a népzenei mozgalomból, amely ott létezik, amely során nagyon
sokan és nagyon szép zenét játszanak.
-Ilyen alkalmakkor a mások zenéjét hallgatva lehetőség adódik felismerni,
hogy például a litvánok, szlovének zenéje mennyire hasonlít ahhoz, amit
mi német zenének ismerünk. Nem nyelvi kérdés ez, hanem bizonyos tánc és
zenedivatoknak a lecsapódásai ezek, amelyeket egyes területeken még szeretnek
és ápolnak.
Jók voltak a rezes együttesek. Ezek muzsikáját tipikus osztrák-német
zenének hinnénk. Pedig az első világháború után nálunk a cigánybandák már
átnyergeltek rezes hangszerre is. A fúvós hangszerek hangosan szólnak,
jól lehet velük szabad téren játszani. A lakodalmakban, amikor a cigány
zenészek bementek helyiségbe, a fúvós hangszerről vonós hangszerre váltottak
vissza.
Fesztiválokon térzenének kitűnő a fúvós zene, mert nem kell erősíteni,
mégis szépen szól.
Nagyon szép variációk születtek abból, ahogyan az együttesek a hagyományos
zenei anyagot, a népzenét közönségüknek tálalták.
- Úgy gondolom, hogy a népzene a szórakoztató zene múltját jelenti,
ami itt, most a jelennel is összekapcsolódott.
A svédek, magyarok által játszott zene közel áll az eredetihez.
A svédek a hagyományos hegedűszóló mellé bouzoukit tettek, de azt nagyon
finoman és stílszerűen, úgyhogy leginkább mégis a svéd karaktert emelték
ki. A horvátok, szlovének rockzenei megoldásokkal próbálkoztak. Az, hogy
ki mennyire nyúl bele a népzenei anyagba, tükrözi, hogy ki mit gondol a
saját hagyományairól, és mit tud abból a jelenbe áthozni. Én műveltségnek
nevezem azt, ha valaki visszanyúl a saját hagyományaihoz, és azt próbálja
továbbvinni, nem pedig mást utánoz le, esetenként más hagyományait
félreértve, felületesen, gyökértelenül.
Ezeknek a próbálkozásoknak nagyon komoly szerepe van egy igazi identitáskeresésben,
ami szerintem egy összeurópai identitáskeresés- értékelte az Euromusica
2001 idei programját Sebő Ferenc.
té
Fotó: sztoth
|