Rovat: Concerto
1999. február 12., péntek 00:00
Hívogató a koncertre A Vasárnapi Muzsika febr. 14-i műsorán szereplô művekről
A Vasárnapi Muzsikafebr. 14-i műsorán szereplő művekről:
Johann Sebastian Bach: D-dúr szonáta BWV 1028Elôadja Félegyházi Károly zongorán és Kóczán Péter brácsán. A mű eredetileg viola da gamba és csembaló összeállításra készült, késôbb Bach triószonáta verzióban is elkészítette - hegedű, viola da gamba és csembaló felállásban. Manapság ritkán hallható. 1717 és 1723 között írta Bach három gambaszonátáját, ekkor Köthenben tartózkodott. Bach életében ez a periódus jellegzetesen a hangszeres művek idôszaka. A D-dúr szonátát Christian Ferdinand Abel gambajátékosnak ajánlotta, aki korának híres virtuóza, népszerű muzsikusa volt. A mű az ún. templomi, vagy más néven barokk szonátaforma felépítését követi: négy tétele lassú-gyors-lassú-gyors ritmusban követi egymást, tehát Adagio, Allegro, Andante és végül Allegro. Ezt követôen Onczay Zoltán gordonkán és Félegyházi Károly adja elô Johannes Brahms: e-moll szonáta Op. 38című művét. Brahms két részletben komponálta e művet. 1862-ben Bad Münster am Stein-ben kezdte el, majd az utolsó tételt 1865-ben, Lichtental bei Baden-Baden-ben írta meg. Brahms életritmusa úgy alakult, hogy csak nyáron foglalkozott komponálással, mert a téli idôszakban zongoristaként és karmesterként koncertezett. Sokfelé hívták muzsikálni, de zeneszerzôként csak 1868-69-ben vált ismertté, a Német Requiem és a Magyar táncok révén. E mű elsô bemutatójára is csak 1871-ben került sor. A szonátát eredetileg 4 tételesre tervezte a klasszikus, romantikus tradíció szerint, de késõbb az Adagio tételt törölte, mert úgy érezte, így túl "súlyos" lenne, túl nehéz lenne befogadni. A nyitó tétel (Allegro non troppo) nagy lélegzetvételű, klasszikus szonátaforma, grandiozus darab. A második, Allegretto quasi menuetto tempójelzésű tétel könnyedebb, táncos jellegű, trio résszel, variációkkal. A finále (Allegro) egy fugato, ami azt jelenti, hogy fúgaszerű, de nem teljesen kidolgozott fúga, a zeneszerző csak "játszik" a zenei témával. Egyes zenetudósok véleménye szerint ezen a tételen erôsen érezhetô, hogy Brahms ezidôtájt alaposan tanulmányozta Beethoven cselló-szonátáit és J.S.Bach Kunst der Fuge (A fúga művészete) című kötetét. Brahms életének egy jellegzetességét villantja fel a mű ajánlása: egy bécsi jogásznak és amatôr muzsikusnak, Joseph Gänsbachernek ajánlotta. S vajon miért? Mert egy Schubert dal eredeti kéziratát ajándékozta neki. Brahms ugyanis szenvedélyesen gyűjtött mindenféle kéziratot. A Vasárnapi Muzsika hangversenyein Félegyházi Károly
és Kóczán Péter már többször
szerepelt, szükségtelen bemutatni a soproni közönségnek.
|