CyberPress.Sopron

MINők-klub - pályázatának eredményhirdetése

Ez év szeptemberében hirdette meg a MINők, a Magyar Internetező Nők Egyesülete "Nők és a net - Internetező nők történetei" címmel pályázatát.

A pályázat két témakört ölelt fel:
1. Behálózva - Hogyan lettem számítógép-használó, netrajongó? Annak története, hogy egy nő hogyan ismerkedik meg a komputerek világával, aztán az internettel. Mire használja később az internetet elsősorban, s mit jelent az számára?
2. Az én netsztorim - Érdekes, megható, emlékezetes, különleges történetek az internetes élmények közül.

A pályázati kiírás olyan internetező magyar, illetve magyarul tudó nőknek szólt korhatár nélkül, akik Magyarországon vagy a világban bárhol élnek. Egyesületünk olyan internetező nők írásait várta, akikről úgy gondoltuk, hogy velük együtt, közösen megmutathatjuk a világháló igazán emberi oldalát, valamint az internetező nők értékeit, humorát, íráskészségét és összefogását. Pozitív hangulatú és felfogású írásokat kértünk, hogy ezzel is segítsük a köztudatban az internet egészének reálisabb megítélését.

Negyvenhat pályázat érkezett, ebből negyvennégy felelt meg a kiírási feltételeknek. Nyolc pályázát jött külföldről: négy Romániából, egy Jugoszláviából, egy Franciaország, egy az USA-ból és egy pályázat Japánból! Tizennégyen budapestiek, huszonketten vidékiek. Ez utóbbinak egyesületünk tagjai azért is örültek, mert ez a tény mintha valamiképpen a nethasználat budapesti hegemóniájának megszűntét jelezné. A 22 vidékiből kilencen a Dunántúlon élnek, tizenhárman pedig a Dunától keletre.

A pályázók között minden korosztály képviselve volt, a legtöbben 31 és 40 közöttiek, és legalább négyen 50 évesek vagy idősebbek. A két rangidős 62.5 éves, illetve 71 esztendős!!!

Jelentős részük naponta használja az internetet, de akadt olyan pályázó is, aki az általa, kedvenc színészéről készített weblapot sosem látta, barátai töltötték, töltik fel a html-ben megírt oldalakat a netre, ő csupán e-mailt használ. A pályázók között magas az otthonról netet használók aránya. Ezt követően, illetve vele együtt jön a munkahelyi használat. Jelentős részben a pályázatról az online sajtóból, illetve pályázatokkal foglalkozó webhelyekről értesültek.

A pályázók 60%-a diplomásnak tűnik a pályázatokban található megjegyzéseik, mondataik alapján. (Például: a weben találta az anyagot a szakdolgozatához stb.) Tizennégy pályázó tett említést írásában a gyermeikeiről.

1. Farkasné Fülöp Hajnalka - egyéves ingyenes, korlátlan internethasználat a PSInet Magyarország Kft.-től.
2. Uray Ágnes - féléves ingyenes, korlátlan internethasználat a PSInet Magyarország Kft.-től.
3. Ruby Vilmosne - negyedéves ingyenes, korlátlan internethasználat a PSInet Magyarország Kft.-től

1. Gozmány Krisztina - egyéves ingyenes, korlátlan internethasználat a PSInet Magyarország Kft.-től.
2. Dobos Istvánné Szabó Szilvia féléves ingyenes, korlátlan internethasználat a PSInet Magyarország Kft.-től.
3. Balogi Anna - negyedéves ingyenes, korlátlan internethasználat a PSInet Magyarország Kft.-től

1. Vanyovszky Mária - 20 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag (szakkönyvekből, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)

2. Alt Mónika Aletta - 15 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag (szakkönyvekből, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)

3. Barabás Orsolya - 10 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag (szakkönyvekbol, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)

1. Kovács Krisztina - 20 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag (szakkönyvekből, szépirodalmi művekből válogatás többek között a Bagolyvár Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)

2. Éter Etelka - 15 ezer forint értékű, magyar nyelvű könyvcsomag (szakkönyvekből, szépirodalmi művekből
válogatás többek között a Bagolyvár Könyvkiadótól, a Balassi Könyvkiadótól, a Lezlisoft Computer Graphicstól)

Könyvjutalom és oklevél Horváthné Jakab Annának, aki internetes tudását is a köz érdekében használta és használja fel: a Magyar Védőnők Egyesületének a honlapját készíti, gondozza a fiával.

"Én úgy érzem, hogy az emberiség az internet által mégis felépítette Bábel tornyát." (Nagy Katalin)

A pályázat célkitűzése a női internetezés területének feltérképezése és népszerűsítése volt. A beérkezett pályaművek mindkét célnak messzemenően megfeleltek. Sokszínűségük - mind a pályázók körében, mind pedig magukban a történetekben - egy dologra mindenképpen rámutat. Arra, hogy ebben a helyzetben nincsenek vesztesek. Vannak deklarált nyertesek, de mindenki, aki részt vett, és mindenki, aki csak olvassa műveiket, győztesnek érezheti magát. Hiszen pályázóink és pályázataik élő cáfolatai egyszerre több, nagyon erős és makacs előítéletnek is. Ok maguk nagyon különböznek egymástól. Ez azt jelenti, hogy mára már az interneten is csaknem a teljes társadalmi spektrum megtalálható (ha nem is minden csoport azonos mértékben), azaz szó sincs róla, hogy elsősorban a fővárosi, huszonéves, diplomás vagy egyetemista férfiemberek terepe volna a hálózat. Az írások nem tanúskodnak komolytalanságról, "női" hozzá nem értésről, sem pedig függőségről, internetes magányról, a kapcsolatok leépüléséről - sőt, éppen ellenkezőleg. Pályázóink szemmel láthatóan tudatosan, nem ritkán kemény munka árán nagyon is kritikusan használják mind a számítógépet, mind az internetet: nem egyszerűen barangolnak vagy szörföznek, hanem céltudatos expedíciókat indítanak, vagy kapcsolatokat építenek és ápolnak a net segítségével. Ezzel pedig megdőlni látszik egy másik, ezúttal pozitív sztereotípia is: számos írásműben szerepelt a net sztereotipikus mindenhatóságának határozott cáfolata is. A szép új világról ugyanis lassanként kiviláglik, hogy ott (van-e az ottnak itt reális értelme?) sem teremnek kész kenyerek a fákon, hogy a net nem old meg semmit helyettünk: a
gondolkodó, a társas, az érző ember helyét nem töltheti be. A netes csodák csak annak nem maradnak pusztán csillogó emlékek, aki képes átmenteni őket a virtuálisból a reálisba, a net világából a sajátjába. Aki a csodát nemcsak figyelni és magyarázni tudja, hanem művelni is.

Az írásművek alkotói pedig mind éppen erre képesek. Hiszen életüket csak így gazdagíthatták a számítógép és a világháló segítségével; azáltal, de nem attól érezhették többnek magukat, mint korábban. Az internet, kimeríthetetlenségével együtt, nem csupán forrás, hanem sokkal inkább katalizátor - saját, olykor rejtett, olykor fel nem ismert gazdagságunk kibontója.

Ahogyan sokfélék vagyunk, más-más gondolkodással, indíttatással és életmóddal, úgy sokféleképpen éljük is meg az internettel való első találkozást, a kötődés, a "behálózódás" élményét. És különféleképpen írjuk is le azt a nagyon különböző élményt, amit a hálózat eltérő megközelítése és használata jelent. Amennyiben ebben azonosságok vannak, azok nem utolsósorban női (és emberi) azonosságunk jegyei. A távolságtartás, a rácsodálkozás, a lelkesedés és a lehiggadt használat fázisai mindegyik pályázatban tetten érhetők.

Alkotóik - attól is függően, hogy honnan indultak, és éppen hol tartanak - különböző történeteket mesélnek, és különböző módon fogalmazzák meg ezeket. Vannak, akik eredeti, jópofa sztorikat hoznak, mások megható, könnyeztető meséket.

Némelyek könnyedén, humorral beszélnek, egyesek pontosan, gördülékenyen, sőt néha kifejezetten költői módon, mások nehezebben, kevésbé ügyesen, vagy éppen mélyről jövő, súlyos szavakkal. Van, aki a csaknem kezdő nethasználó naiv lelkesedésével, és van, aki a "régi motoros" semmin sem csodálkozó érettségével. Melyik a jobb, melyik a lelkesebb, melyik az őszintébb? Lehet szeretni az egyiket, kevésbé rokonszenvezni a másikkal. Lehet nagyra értékelni a rutinos, pontos fogalmazást, de egy személyes, kedves gondolat, egy mesterkéletlen, bohókás történet olykor jobban megragadhatja az embert. A díjazottak díjakat nyernek. A pályázók - mindegyik külön-külön és együtt az összes - győznek.
Előítéletek és saját korlátaik felet egyaránt győzedelmeskednek.

Emberi és női korlátainkat többféleképpen is legyőzhetjük.
Meghaladhatjuk a hagyományos női szerepet: karriert építhetünk, alkothatunk, elmehetünk otthonról. Vagy újra
tartalommal tölthetjük meg: foglalkozhatunk a családunkkal, magunk köré gyűjthetjük az embereket, elfogadhatjuk, támogathatjuk, segíthetjük őket. De csinálhatjuk egyszerre mind a kettőt is. Úgy, hogy otthon maradunk - csak éppen egyszerre vagyunk jelen a világ minden pontján.

Az internet csupán egy eszköz. Az eszköz pedig annyiban fontos, amennyiben tudunk mit kezdeni vele. Mi pedig már tudunk. Egyre inkább, és egyre többen - ezt pályaműveink összessége bizonyítja. Pályázóink, igen bölcsen, ismerik a nagy titkot: a dolgokat arra kell használni, amire - számunkra - valók.

A kezdet mindig nehéz. Közhely, de a közhelyek igazságával minden helyzetben - hol kénytelen-kelletlen, hol jóleső megnyugvással - szembe kell néznünk. Mert csakugyan nehéz megtenni az első lépést, nehéz elkezdeni egy új dolgot, elsajátítani egy új módszert, megismerni egy új világot - és igen, nehéz leírni az első szavakat. Legyen az akár életünk első írott mondata, az első, pályázatra benyújtott írásmű, vagy az első, nyilvánosságnak szánt vallomásunk egy új világról.

Emberi történetünk során mindig voltak ismeretlen, fenyegető vagy titokzatos világrészek. A legtöbb történetben azonban eljön az az idő, amikor a fenyegető ismeretlenből kalandokra csábító új világ lesz: az úttörők, a felfedezők, a megismerők terepe. A legszebb, leggazdagabb ilyen világok ráadásul nem is biztos, hogy messze vannak, nem is biztos, hogy kívül vannak. Olykor a kimeríthetetlen ott rejtőzik éppen a gyerekszobában, a nagyszobában, a mindennap belakott munkahelyen. Vagy éppen bennünk magunkban. És korántsem biztos, hogy töviről hegyire meg lehet ismerni.

Pályázóink voltaképpen útinaplót írtak: beszámolókat arról, hogyan fedeztek fel maguknak egy ismeretlen világrészt. Nem első felfedezőként, nem Colombusként, de ez nem is fontos. Hiszen erről a világról hamarosan az derült ki, hogy nagyobb és kiismerhetetlenebb, sokszínűbb és változékonyabb, mint bárki, akár a megalkotói valaha is gondolhatták volna. Akkor pedig minden egyes új hódítója a maga számára fedezheti fel, találhat újat benne, meríthet belőle és győzheti le a maga módján. Mindenki úgy, ahogyan neki magának szüksége van rá.

Az internet valósága, kötetlen és szabályozhatatlan, gyorsan változó és egyre sűrűsödő szövedéke emberi sokféles égünk jele, eredménye. És ennek bizonyítéka beérkezett pályaműveink kaleidoszkópja is. Pályázóink a legtöbb szempontból - korukban, családi állapotukban, lakóhelyükben, végzettségükben, foglalkozásukban - különböznek egymástól. Két közös dolog azonban feltétlenül van bennük. Nők, és interneteznek. A harmadik pedig, ami összefűzi-összefűzheti őket, hogy a számítógép és/vagy az internet használata sokat jelent nekik. Nem csupán újabb vásárlási lehetőséget vagy újabb pletykapartit (ahogyan az előítéletek mondják), hanem a skála az értelmes, alkotó munkától a konkrét segítségnyújtásig, az igazi társ megtalálásától a távoli vagy közeli, vér-, vagy szellemi rokonok felkereséséig terjed. Azaz mind a szélesebb értelemben vett emberi, mind a szűkebb szakmai, mind pedig az előző kettőt átfedő női szerepek új dimenziót nyernek a világhálón keresztül nézve.

A teljesség igénye nélkül ez a pár gondolat, amelyek a pályázat igazi üzenetét, értelmét jelzik. Válogató a pályázatokból:

Dr. Ujj Katalin:
"A net, noha a PC- hez kötődik, nem egyezik azzal. A PC-ben rejlő lehetőség annyi, amennyit a család ural. A net mindaz, amit a netező emberek összesen birtokolnak.
Tudásban, ötletben, humorban, ízlésben."

Éter Etelka:
"Petyi - a számítógépe - (szerk.) és az Internet-háló egy önbizalomhiányban szenvedő, fiatal nőből, magabiztos embert faragott."

Dr.Mező Imréné, 65 éves:
"Bármit meg tudok keresni az Interneten, sokkal gazdagabb lettem általa.Mindenkit csak bíztatni tudok, nem számít a nem, a kor, bátran kezdje el! Én nagyon szeretem!"

Nagy Katalin:
"Én úgy érzem, hogy az emberiség az internet által mégis felépítette Bábel tornyát. Elérhetővé vált a világ minden pontja legalább is az információk szempontjából mindenki számára."

Szigecsánné Burgyán Gabriella:
"Közelebb került a világ...Mindemellett több időt szentelhetek gyermekemnek, férjemnek, megpróbálom visszaadni mindazt, amit a régi korok asszonyai adtak családjuknak. Csak mindezt kemény, férfias munka mellett, éjjel-nappal bekapcsolt mobiltelefonnal és persze az Internet segítségével."

Potondi Istvánné:
"Köszönöm Nektek, drága gyermekeim és a Sorsnak, hogy lehetőséget kaptam megtanulni használni a PC-t. Azóta egy kicsit más a világ számomra. Lett egy ablakom, ami a világra nyílik."

Zsámboki Tímea:
"A munkából, ami miatt elkezdtem a számítógéppel foglalkozni, nem lett semmi, de a barátaim által megszerzett számítógépes ismeretek révén sikerült egy itthonról interneten keresztül végezhető munkát szereznem, a sok kedves ember újra önbizalmat adott, elhittem, hogy érek még valamit, hogy nem csak a lábam lógázására vagyok alkalmas."

Uray Ágnes az autista kisfiú mamája:
"Én azt hiszem, az Internet és ez a levelező csoport mentette meg az életünket."

Loskay Edina:
"Rájöttem, hogy az Internet a modern világ nagy csodája.
....Ismeretlen helyek világába vezethet be minket a Net, és egész életen át tartó barátságokat adhat.
Bátran kijelenthetem: az álmaimat váltotta valóra."

Ruby Vilmosné, 71 éves:
"Mit jelent nekem a számítógép és az internet? Korszakom ajándékát, időskorom örömét, csodát, ámulatot, a felfedezés élményét. Sajnálatot azok iránt, akik még nem részesei ezeknek és üzenetet: jobb későn, mint soha."

Türk Sára:
"A számítógép új ismeretek megszerzésére késztetett, és hozzásegített ahhoz, hogy ne ijedjek meg a merésznek tűnő kihívásoktól. Amit rajzolok, vagy írok, felrakom az általam készített honlapra; ahol bármilyen formában tálalhatom, olyan lesz amilyennek én elképzeltem magamban. A saját oldalam, a webmenhely.hu; az én birodalmam, minden egyes Betű-katona hallgat a szavaimra."

A MINők Egyesületének tagjai, szakértőiből összeállt egy maroknyi csapat, hogy szaktudásukkal, lelkesedésükkel elvégezzék a szép számban beérkezett pályázatok értékelését, illetve az ezzel kapcsolatos munkában segítsenek.
Név szerint köszönet jár munkájáért valamennyiüknek:

Balogh Sándor (Sopron): humán tréner, szerkesztő-újságíró
Brunn Kati (Győr): német nyelvtanár, szerkesztő
Csudutov Csudinka (Budapest): informatikai személyzeti tanácsadó
Kéner Eszter (Budapest): webszerkesztő
Miro Kiss Ida (Berkenye): pszichológus, szerkesztő-újságíró
Pápai Edit (Budapest): marketingigazgató
Rothhammer Magdolna (Budapest): üzletkötő
Tóth Krisztina (Pécs): egyetemi tanársegéd, szerkesztő

Elkészült a MINők webhelyének új arculata Bélafalvy Krisztina jóvoltából.
Jelenleg zajlik a hozzákapcsolódó szerkesztőségi rendszer tesztelése, amely Eszenyei Emese munkája.
Működik a MINők-klub havi egy találkozással minden érdeklődő számára, lezárult az első meghirdetett pályázatunk. Következő akciónk egy erdélyi iskolát támogat ó könyvgyűjtési akció lesz.
Egyesületünk birtokában van már a MINők.hu domain név, és megtörtént bejegyzésünk a Fővárosi Bíróságnál
2001. október 17-én 9612. sorszám alatt.

A MINők szeptember 30-án, a rendkívüli közgyűlésen elfogadott alapszabályzata itt olvasható:
http://www.MINők.hu/MINők/alapszabaly4.htm). Ennek elolvasása és elfogadása után az egyesület címére lehet
eljuttatni a belépési nyilatkozatot (http://MINők.rentahost.net/MINők/belepes.htm), illetve 2001. évre szóló 2000,- Ft tagdíjat, annak, aki csatlakozni kíván hozzánk. Ez utóbbit utalni is lehet a következő számlaszámra: BA-CA 10900028-00000015-82240020

Az elkövetkező időszakban a Magyar Internetező Nők Egyesülete "Nők és a net - Internetező nők történetei" címmel meghidetett pályázatának nyertes műveiből a cyberpress olvasóinak is ízelítőt adunk.