|
Turcsán Miklós életműkiállítása a Hajnóczy-házban
Ritkán adatik meg, hogy egy festő az utca mindkét oldalát rövid időn belül elfoglalja, főleg ebben az alkalomszegény világban. Persze a tény önmagában nem cáfolja a művészek kiszolgáltatott voltát, de azt biztosan jelenti, hogy vannak erre érdemes művészek és művészetek - s ez önmagában nem baj.  A Körmendi Galériában augusztus 20-án nyílt kiállításáról már írtam. Most a csaknem teljes életmű, de legalábbis annak sokdarabos, részben történeti, részben időrendben megkevert reprezentánsa foglalja el a Hajnóczy házat, a Templom u. 19-ben.  Annyit már bevezetőként is nyugodtan leírhatunk, hogy az alkotások ilyetén keresztmetszete, ha lehet, még jobban kitárja az "alkotó kapuit", még hozzáférhetőbbé válnak a hatások és azok eredményei, könnyen kimutathatók az egyéni fejlődés stádiumai.  Az 1964-től kezdődő képsorozat, mely könnyen áttekinthető rendben sorjázik a falakon, egy szokványosan kezdő, majd egyre inkább öntörvényűvé váló, külső hatásokra - miután a kezdeti dekoratív tusrajzok és virágtanulmányokból érezhetően megmaradtak elemek - alig reagáló művészt mutat be.  Tovább megyek: ha valakit ma megkérdeznek, hogy várhatóan az absztrakt felé hajló kései alkotások - melyekből a figurális elem azért soha nem hiányzik - után milyen kép várható 2001-ben, az aligha tudna rá megfelelni. Bizonyos képi elemek ( símára és legfeljebb néhány színben megfestett alap, mértani formák és színes vonalak, melyekre vagy melyek alá amorf színes és vastagon festett alakok kerülnek, s a legritkábban szerepel személy a festményen, az mégis hangulatában többször találkozik a néző absztrakciójával) felsorolása, mint lehetőség mellett aligha tudna konkrétumot mondani.  Turcsán Miklós szerencsésen erős egyéniség, aki mindenfajta művészeti csoportba tartozás nélkül is elfogadott a közvélemény, neve elé határozott névelőt tett és úgy helyezte el, skatulyán kívül a magyar művészet történetében.  Szívesen ajánljuk - tanulságképpen - minden művészjelölt és a művészet iránt érdeklődő számára a csaknem jövő tavaszig nyitvatartó kiállítás megtekintését. Nem biztos, hogy magáénak fogja mindenki vallani Turcsán művészetét, de egyedülállóként, a szokványoson kívül elhelyezkedőként el kell, hogy fogadja, és az egyéniség tisztelete mindenképpen végig kell, hogy kísérje a látogatót a kiállítás egészén. - DI - |