|
Csak néhány kapavágás
Már akkor sejthető volt, amikor elkezdődött a Fő téren a gázvezeték átépítése, hogy valami előkerül a föld gyomrából.
 A kút korára saccolni lehet a térképekből, melyek nem tartalmazzák (már) azt, a Basilica maradványaira pedig akár az előzetes számításokból is következtetni lehetett. A kút talán valamilyen formában hasznosítható lesz: a soproni magas talajvíz miatt víz nyilván mindig lesz benne. Talán szökőkút. A betemetési anyag vizsgálata is felhozhat valamit a régmúlt emlékeiből: cserepeket, törmeléket, egy valamikori "lomtalanítás" darabjait. A Basilica lépcsője pedig azt a feltevést erősíti meg, hogy a volt Curia (ma "Vasalóház") "egybeépült" a Basilicával, annak szabad oldalai a Fórum terére illetve a másik oldalon a Borostyánkő útra néztek és három lépcsőnyi magas alapzaton állt. A Curia és a Basilica között nem volt utca. (A TKM 455 sz. könyvében a Basilica-t még csak a középpontjával jelezték, kiterjedésének ismeretével most már biztosan berajzolható a térképre.) Nézem a feltúrt Fő teret, a mély árkokat, és arra gondolok, hogy kétezer év múlva ismét vagy négy méterrel magasabban lesz a felszín, és a kutatóárkokban szerszámokkal matatók, esetleg robotok tisztázzák mindazt (mindazt?), amit az írástudók ma nem rögzítettek megfelelően. Ha pedig visszafelé nézek vagy ugyanennyi időt, látom a római polgárokat, amint a tartós berendezkedés és a hosszú ittlét biztos reményében élnek, sétálnak a fórumon és gondolkodnak. Eszembejut Radnóti, (Nem tudhatom...) "nincs műszer, mellyel mindez jól megmutatható", és mégegyszer ő (Sem emlék, sem varázslat). Arra gondolok, hogy jó itt élni és jó lenne valami elpusztíthatatlant és végtelen jót hagyni most, amikor még nem késő, ami az örök felszínhez ragad, a kései, turkáló utódokra. - DI - |