|
Régióinak adott találkozót Európa
Régióinak adott találkozót Európa Sopronban A Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat rendezésében
november 29-30 között a Nyugat-dunántúli Régió, Sopron ad otthont az Európai
Régiók Gyűlése ( Assembly of European Regions, AER) Közgyűlésének.
Dr. Tardy János, Győrffy Gábor, Ivanics Ferenc, dr. Szaló Péter, Csizmazia Norbert A konferencián - amelynek levezető elnöke Győrffy Gábor a Nyugat-Dunántúli Regionális Ügynökség ügyvezető igazgatója volt - Ivanics Ferenc a Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés elnöke köszöntötte a résztvevőket. Magyarország - egyrészről Európa legnyugatibb, másrészről pedig legkeletibb pontja lévén - elindult egy olyan fejlődési pályán, amelyen pár év alatt kellett megteremtenie mindazt, amire más európai régióknak, államoknak több évtized adatott, hangsúlyozta beszédében Ivanics Ferenc, aki azt is elmondta, hogy mi magyarok egy olyan tanulási folyamat részei vagyunk, amely révén valójában visszajutunk abba az Európába, amelyhez mindig is tartoztunk és ezek az eredmények mindannyiunk eddigi munkájának köszönhetőek. 
Ivanics Ferenc, a házigazda, a Győr-Moson Sopron Megyei Közgyűlés elnöke Dr. Szaló Péter a FVM Országos területfejlesztési Központ helyettes államtitkára a régiók EU tagságra való felkészülésben betöltött szerepéről tartott előadást. Szólt a magyar gazdaság 1990 utáni átalakulásával kapcsolatos sikeres - kisebb mértékű megrázkódtatásoktól sem mentes - átmeneteiről, azokról a gazdasági és politikai körülményekről, amelyek között a magyar területfejlesztés kialakult. Történelmi fordulatnak nevezete az 1996-ban létrehozott megyei területfejlesztési tanácsokat, amelyekkel a megyék decentralizált befektetői forrásokhoz jutottak. 1999-ben a regionális fejlesztési tanácsok létrejöttével bekövetkezett fordulat hét statisztikai régiót eredményezett. Ugyanakkor a helyettes államtitkár arra is rávilágított, hogy 1999 óta, egy központi apparátus szükségességének szorgalmazásával, az EU részéről változott a decentralizációt sürgető közösségi álláspont. Kifejtette, hogy az érdemi térségi fejlesztések megszületése érdekében a nemzeti fejlesztési tervek készítésével kapcsolatos - agrár- és vidékfejlesztés, valamint regionális fejlesztés - operatív programokért felelős a tárca. Ugyanakkor hangsúlyozta a magyar törvényhozás e területen kifejtett munkájának jelentőségét, amellyel kapcsolatban elmondta, hogy azt a partnerség jellemezte, hiszen a régió felelős szervével együtt a kormány és a tárca a gyakorlatban alkalmazott fenntartható fejlődést valósította meg. A fenntartható intézményi struktúrák kialakítása jelentőségének felismerése egy térségi alapon koordinált fejlesztési politika megerősödését eredményezte. 
dr. Szaló Péter helyettes államtitkár Csizmadia Norbert a Gazdasági Minisztérium Regionális Gazdaságfejlesztési Helyettes Államtitkárság titkárságvezetője előadásában a magyar gazdaság kihívásairól beszélt. A pannon-tigris fejlődéstörténetét ismertetve az 1990 utáni magyar gazdaság fejlődéséről adott áttekintést, amelynek jellemzőit - a gazdaság tartós fejlődési pályája, a külföldi működő tőke, a befektetések beáramlása, a dinamikus export térhódítása, az Eu-hoz való fokozatos felzárkózás - is definiálta. Előadásában ismertette a - nem ágazat-specifikus - Széchenyi Terv fő programjait, és eredményeit. 
Czizmadia Norbert titkárságvezető Dr. Tardy János a Környezetvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára a fenntartható természetvédelem fő kérdéseit ismertette. A témakörhöz kapcsolódóan kiemelte a regionalitás fontosságát a Pannon-tartomány, mint biogeológiai környezet esetében. A környezetvédelem fontossága elsősorban a határokon átnyúló védett területek kialakításának szükségességében jelentkezik- hangsúlyozta az előadó. A geopolitikai helyzetből adódó sérülékenység elleni politikai vagy katonai védelem lehetetlenségéről szólva, a Kőszegi Natúrparkot, az Őrségi Tájvédelmi Körzetet, vagy a Fertő-Hansági Nemzeti Parkot követendő és folytatandó példákként említette. A tulajdonosi struktúrák átalakulásával kapcsolatban szólt a természetvédelem és az agrárium összefüggéseiről, példákkal is igazolva, hogy az EU tagországoknak is türelmi időre állt rendelkezésükre, ahhoz, hogy az EU-s jogszabályoknak megfeleljenek. 
Dr. Tardy János helyettes államtitkár A jó szomszédságtól a regionális partnerségig címmel Barsiné Pataky Etelka a Magyar Nagykövetség Osztrák Köztársaságba akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövete tartott előadást. A történelmet idézve beszélt 1956-ról, amikor Magyarország volt az ahely, ahol először ingott meg a kommunizmus hatalma és, amint elmondta 12 évvel ezelőtt, szintén Magyarország- és éppen Sopron - volt a határáttörés helyszíne. Hangsúlyozta, hogy az Eu csatlakozás kapcsán nem keleti bővítésről, hanem újraegyesítésről kell beszélni. Ma az európai politikai határok nem a természetes határokat jelentik, amelyek átjárhatóságuknál fogva értelmüket vesztik. Magyarország EU-val újraegyesítésének egyik következménye a partnerség, amely az együttműködés keretein belüli versenyt és ugyanakkor negatív hatásokat is, a globalizáció által, pedig kihívásokat jelenthet. 
Barsiné Pataky Etelka nagykövet Markó Péter a Nyugat-Dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke a kommunizmus utáni fenntartható fejlődésről beszélt, míg Prof. Romar Galar a Wroclaw-i Műszaki Egyetem tanára Alsó-Sziléziát, mint a lengyel régió fejlesztésének egyik példáját mutatta be. 
Prof. Romar Galar, Alsó-Sziléziából *** A délutáni program a soproni Sportcentrumban folytatódott, ahol dr. Gimesi Szabolcs, Sopron város polgármestere is köszöntötte az Európa minden részéből érkező részvevőket, hangsúlyozva a térség és Magyarország értékteremtő szerepét.   Tóth Éva |