CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Borváros

2001. december 28., péntek 01:49


Viniczai Sándor szakújságíró egy kerekasztal beszélgetés tanulságairól

Viniczai Sándor szakújságíró, egy kerekasztal beszélgetés tanulságairól

- Híres emberektől hoztam idézeteket, saját történeteimet, aztán kiderült, hogy ez a magyar borász társadalom egészen más, mint aminek azt a felületes szemlélő látja; egy igazi hungaricum. Nagy feszültségek érezhetők ebben a társaságban. Ennek megfelelően az eredeti szándék szerinti baráti kvaterkázást, egy pohár bor feletti összehajlás szándékát félre is tettük és egy műhelymunkával felérő kerekasztal beszélgetést folytattunk, inkább, olyant, amely, jellegénél fogva talán egy kicsit szelepként is használt, hiszen levezette a szakmában eddigi felgyülemlett feszültségeket - mondta Viniczai Sándor szakújságíró, amikor a december hó elején rendezett II. Magyarországi Bormarketing Konferencia alkalmával - A bor beszél belőlünk mottóval meghirdetett éjszakai kerekasztal beszélgetés "bordinátoraként" - legutóbb Sopron vendége volt.

- Egyrészt, gyakorlatilag mindenki kibeszélhette a saját búját, bánatát, másrészt -  talán tanulságként is megfogalmazható - a nagyon sokszor végigült és hallgatott hasonló beszélgetések során rengetegszer elhangzott helyzetelemzések és külföldi példák mellett eddig egyszer sem hangzott el az, hogy mi lesz a következő lépés amit meg kell tennünk. Mi magyarok talán türelmetlenebbek is vagyunk, és inkább a hibákról beszélünk, mintsem arra hívnánk fel a figyelmet, amit jól csinálunk. Tanulságos, hogy azért a kevés piaci lehetőségért, és pénzekért - ami a marketingben vagy általában az ágazatban van - mennyire össze tudnak csapni az indulatok.
Fél tizenegykor ültünk le és éjjel egy órakor csak azért zártuk be a beszélgetést, hogy valami keretet adjunk az egésznek, mert egyébként reggelig lehetett volna a vitát folytatni.

- Milyen jellegű az ágazaton belüli a feszültség?
- A feszültséget alapvetően az ágazaton belüli alacsony jövedelmezőség, és a szabályzóknak az ellentmondásossága generálja. A magyar jövedéki törvény szigorúbb, vagy legalábbis - amint az elhangzott - az ellenőrök szigorúbban járnak el a pincészeteknél, mit például Hollandiában egy marihuana termelőnél. Tehát ezzel egy kicsit túllőttünk a célon és egy kicsit mindenki felrója a hatóságoknak, magának, egymásnak, azokat a piacvesztéseket, a gazdasági visszaesést, ami egyébként világjelenség, csak mi magyarok, ugye, mint általában, döngetjük az asztalt.

- A minisztériumi sajtótájékoztatón elhangzott a kérdés, hogy van-e egységes marketing koncepció, és ha nincs nem túl késő-e most kidolgozni?
- Ez nehéz kérdés, azért mert, a FVM-on belül létezik egy EU borbizottság. Vannak hivatalos adatok, információk az EU csatlakozás küszöbén szükséges tennivalókról. A probléma az, hogy ez a kérdéskör egy szűk körben ismert, és abban sem könnyen fogadják el. A nagy magyar lélek olyan, hogy inkább döngeti az asztalt, mintsem megpróbálná a kialakult helyzetet a saját javára fordítani. Hozzászoktunk ahhoz, hogy régen egy-két hektárból már illett egy kétszintes házat felépíteni. Most legalább tíz hektárból kellene megélnie egy borászati vállalkozásnak és ezt nehezen emészti meg a magyar borász társadalom. Rövid idő alatt játszódott le a gazdasági regresszió. Visszatérve a szabályozásra, megvan a korszerűnek mondható bortörvényünk; EU kompatíbilis, talán még szigorúbb is mint ami az EU-ban létezik. Van egy - a nyugat-európai tapasztalatok alapján készült és szintén korszerűnek mondható - hegyközségi törvényünk is. A jövedéki törvény módosítása kapcsán a bor bekerült a jövedéki termékek közé. Ez már megkérdőjelezhető, mert ugyan Európa legnagyobb részében, a bortermelő államokban szintén jövedéki köteles a bor, csak éppen egészen más szabályzókkal.
Az a borász, aki hosszú évekig, évtizedekig a régi világban kicsit öntörvényűen élhetett és lazán, kötetlenül kezelte ezeket a törvényeket, most szembetalálkozik egy szigorú szabályozással és ellenőrzéssel. Innen egyrészt a feszültség egyik oka is, másrészt pedig onnan, hogy mi magyarok egy kicsit individualisták vagyunk, olyanok, akik a meglévő irányvonalakhoz nem mindig igazodni próbálunk, hanem inkább próbáljuk megkeresni a kitörési lehetőségeket.

- Melyik Viniczai Sándor legkedveltebb bora?
- Mikor? Reggel, délben este, előtte, utána? Sokat járok Sopronban és szeretem a Kékfrankost. Alapvetően szeretem a vörös borokat, a Kékfrankos pedig egy olyan standard mint a fehérboroknál az olaszrizling.

szt