CyberPress.Sopron

(http://www.cyberpress.hu/)

Rovat: Szomszédvár - Régió

2002. január 14., hétfő 12:52


Sitke: a doni áttörés évfordulójára emlékeztek

Sitke: a doni áttörés évfordulójára emlékeztek

    Az örök várakozás mécsesével kezében, szoknyájába kapaszkodó gyerekével, törékeny asszony várja férje hazaérkeztét a háborúból. Mint egykoron a valóságban (amikor még erről szót sem lehetett nagyon ejteni), azonképpen, most már végérvényesen. Évről-évre a szomorúság és elesettség szobor-kompozíciójának lábához kerülnek az emlékezés koszorúi.

Ferenczi János, Gellért Sándor, Gőcze Kálmán, Hirschenhauser Béla, Horváth Károly, Kelemen Antal, Kiss Imre, Kiss Lajos, Kovács Lajos, Kovács László, Lengyel István, Linka Vince, Mórocz Imre, Nagy József, Németh István, Ódor József, Sebestyén Lajos, Vass József és Vass Lajos: a doni katasztrófa sitkei áldozatai.

    Méltóságteljes és felemelő megemlékezésnek volt a helyszíne a Vas megyei Sitke történelmi emlékparkja, ahol a doni áttörés évfordulóján a település önkormányzata mellett a magyar kormány, a Honvédelmi Minisztérium, a történelmi egyházak, a vitézi rend méltóságai, a doni ütközetben harcoló katonák és hadifoglyok és számos országos szervezet és testület képviseltette magát.
    A rendezvényen Lukács Katalin színművésznő, Kelemen Ágnes és Kossuth Gergő tanulók közreműködött.
    Az emlékpark alapítója és megvalósítója dr. Ódor Zoltán akadémikus. A török emlékmű határkövéhez közel - eddig terjeszkedett a török - a történelem diktálta emlékművek kerültek sorba a parkba: az 1956-ra emlékeztető harangláb, akár az orosz megszállás végét jelentő emklékmű. A központi Hősök és Áldozatok emlékművén a falu áldozatai és a deportált zsidók mellett helyet kaptak mindazok - ellenség, vagy segítő barát - akik a faluban vagy annak környékén estek el - oroszok, németek, románok, litvánok, lengyelek, ukránok, amerikaiak.

Sitke polgármestere Domján Lászlóné, jegyzője dr. Szíjártó Valéria és Gaál József alpolgármester koszorúznak

A Hősök és Áldozatok emlékművénél honvédségi Díszszázad katonái és díszőrsége tisztelgése mellett történt meg a nemzeti lobogó felvonása. A Himnusz, Székely Himnusz és Beethoven Örömódájának hangjait követően 13 dobütés, és gyászcsenddel megszakított díszsortűz-sorozat után a gyászzászló félárbocra eresztésével és közösen elmondott imával folytatódott a megemlékezés.


Dísz-sortűz

Dr. Tempfli József püspök koszorúz

    A koszorúk elhelyezése után a Díszszázad tiszteletadását követően a sitkei római katolikus templomban - történelmi zászlók és történelmi ereklyék ünnepélyes jelenléte mellett - ökumenikus istentiszteletre került sor, amelyet - Csűri István a Királyhágó- melléki Református Egyház lelkésze, Ittzés János Dunántúli evangélikus püspök és Weiss Ferenc az izraelita hitközség képviselője jelenlétében -  Tempfli József nagyváradi katolikus püspök tartott.


A tiszteletadásra felsorakozott díszvendégek

    A doni áldozatok emlékének szentelt alkalmon a püspök felidézte azokat a kegyetlen időket, amikor az áldozatok emlékére állított emlékművekre és sírokra az ittmaradottak csak annyit mertek rávésni, hogy szerettük idegenben halt, mert az igazságot, azt hogy a Donnál nyugszik, vagy hogy a Szovjetunióba hurcolták el, nem lehetett. És még ennyit sem, mert mégis lebontatták, szétrombolták azokat.

Dr. Tempfli József püspök Mécs László egyik versét idézve a Méhkasról beszélt; a költőtől ő maga személyesen kapott magyarázatot annak kettős jelentésére. Jelenti a Méhes a templomokat. Mert hogy mi történik a tornyok alján, azt az Isten mindenkitől számon kéri, másodszor pedig jelenti a civil társadalom számára az ország központi épületét a parlamentet, azt a helyet, ahol ügyeit intézik a népnek és mindezeken felül az összmagyarságnak a Méhes jelenti az anyaországot. A mi magyar népünknek erre a két helyre kell vinnie az életét, munkáját, sorsát, küszködését, és sokszor áldozatát. Bemutatni az Istennek életét, és onnan várni áldást és kegyelmet és odaadni munkája gyümölcsét az országnak, a köznek segítve a felelős vezetőket.
    Ez utóbbiakra kérte a püspök Isten áldását azért," hogy népünk sorsát úgy irányítsák, ahogyan azt Szent István királyunk 1000 évvel ezelőtt tette és ahogyan azt Szent László királyunk azt megszervezte. A magyar nép megmaradása és felemelkedése attól függ, hogy felismeri-e, hogy a kereszténység és magyarság egymástól elválaszthatatlanul összetartozik".
Annak ellenére, hogy vannak magyarázat kísérletek és értelmezések arra, hogy a doni katasztrófa hogyan történt, teljesen nem látunk és nem láthatunk át mindent - mondta Ittzés János evangélikus püspök. Ezért jó tudni, hogy a történelmet irányítja és kézben tartja Valaki.
Csűri István református lelkész Pál apostol a Zsidókhoz írt levele 10. részének alapján  Tőkés László püspök üzenetét hozta. "Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik a lelkem, de mi nem vagyunk a meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem a hitéi, hogy életet nyerjünk." A sok meghátrálásra késztető erő között a leginkább arra kell figyelnie a magyar embernek, hogy hite legyen és megmaradjon. Hinnie kell a magyar embernek, mert ha a igaz hittől vezérelve fog össze a magyarság, akkor a történelem nehézségei és csapásai között is ereje, jövője, méltósága és megmaradása lesz a magyar nemzetnek.